Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános, Közép- és Szakiskola - Boldog gyerekek az egykori vadászkastélyban
A zsidó kultúra és hagyomány világát az ünnepek előkészítésén és az azokon való aktív részvételen keresztül ismerik meg a gyerekek a Lauder Javne óvodában. Az ősfás, medencés kert és a kényelmes épület ideális a meleg, barátságos, óvó-átölelő, biztonságos környezet megteremtéséhez. A gyerekek épp a saját reggelijüket készítették, amikor Török Judittal, az óvoda pedagógiai vezetőjével beszélgettünk.
Mindig ilyen önállóak a gyerekek?
– Igen, amibe csak lehet, bevonjuk őket – mint otthon. Már a legkisebbek is részt vesznek a terítésben, és maguk kenhetik a kis falapátkával a vajat a kiflijükre. De nemcsak a terítésben segítenek, hanem a mindennapi teendőkben is. Például együtt hordjuk a letört gallyakat a komposztálóba, ha szükséges, együtt nekiállunk port törölni, és még sorolhatnám. De az önállóság nem csak ebben nyilvánul meg. Olyan légkört igyekszünk teremteni, amiben mindnyájan a saját igényük, ritmusuk és érdeklődésük szerint vesznek részt. Úgy szabályozzuk a mindennapjaikat, hogy észre sem veszik a korlátokat. Például: szóljanak, ha elfogyott valami, ne a dadus rohangáljon, köszönjék meg, amit kapnak, vagy ha valamelyikük szeretne átmenni egy kicsit a másik csoportba, nincs akadálya, csak kérdezze meg, nem zavarja-e a foglalkozást, köszönje meg, hogy bemehet, majd köszönjön el, mielőtt visszatér a társaihoz. Apróságnak tűnnek ezek, de így tanulnak a gyerekek jól kommunikálni.
Mennyit fizetnek a szülők? És hány gyerek jár most ide?
– Ebben az évben hatvanhét gyermekünk van, három csoportban, a hatvanhatezer forintos alapítványi hozzájárulást és az étkezést fizetik a szülők.
Mik az óvoda életének legfontosabb jellemzői?
– A játék a folyamatos napirend alapja, ezt csak az étkezés és a pihenés szakítja meg. Fontosnak tartjuk a beszédkészség fejlesztését, a kommunikációs gátlások feloldását, a konfliktusok kezelésének megtanulását, a másság elfogadását. Nagyon fontos szerepet kap a zene, az ének és a hangszeres zene, valamint az is, hogy a gyerekek megismerjék a zsidó kultúrát és hagyományokat.
Ez utóbbi miben nyilvánul meg? Például a kóser étkezésben?
– Kóser jellegű, de nem a szigorú szabályok szerinti az étkezésünk, ám ezzel együtt a kóserság szabályait ellenőrizzük. Fehér kenyér nálunk nincs, felvágottakat csak nagyon ritkán adunk, azt többnyire zöldségekre, például avokádó- és padlizsánkrémre cseréltük, és a gyerekek ezeket szívesen is eszik, elkülönítjük a tejet és a húst – hogy csak néhány jellegzetességet mondjak. Többnyire azok a szülők hozzák ide a gyereküket, akiknek fontos a zsidó hagyományok és identitás őrzése, vagy a pedagógiánk. Vagyis nem csak zsidó gyerekek járnak hozzánk. Vallásos nevelés nincs, mint ahogyan nyelvoktatás sincs. Magyar óvoda vagyunk. Ugyanakkor fontos a pénteki – shabbati – gyertyagyújtás: megállni és lenyugodni a gyertya fényénél, végiggondolni a hetet, és közösen énekelni – nagyon fontos ajándék ez a léleknek.
*
Szilágyi Anikó Pannit hozta reggel az oviba. Megkérdeztük, miért éppen ide.
– Körbejártuk az óvodákat, de csak itt láttuk azt, hogy gyerekek lehetnek a gyerekek, rajzolnak, énekelnek, játszanak az udvaron – mondta. – Nem akartuk, hogy hajszolt "mini felnőttek" legyenek a sok különórától. A nagyobbik gyerekünk nyolcéves, nála ez bevált, ezért hoztuk a kicsit is ide.
Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános, Közép- és Szakiskola – 1121 Budapest, Budakeszi út 46/b; telefon: 275-2240; e-mail: zulejka@lauder.hu; honlap: www.lauder.hu; pedagógiai vezető: Jambrikné Török Judit.
