Szabadegyetem a Hegyvidéken: a stroke gyógyítható
A stroke, azaz a szélütés kialakulásáról, megelőzéséről, illetve baj esetén a gyógyulás valószínűségéről tartottak előadást dr. Folyovich András és kollégái az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi programján a MOM Kulturális Központban. A Szent János Kórház neurológiai osztályának vezetője hangsúlyozta: stroke gyanúja esetén a legfontosabb, hogy késedelem nélkül mentőt kell hívni.
A stroke valójában cerebrovascularis kórkép, ami az agyi érrendszer elváltozását, az agyműködés egészének, vagy körülírt részének zavarát jelenti. A szélütés konkrét ráutaló előzmények nélkül, hirtelen jelentkezik, és legalább 24 órán át tart.
Egyik oka az agyi kis erek betegsége, amire a magas vérnyomás hajlamosít. Ha ezeken a területeken elzáródás alakul ki, az lokális agyi elhaláshoz vezet. Szintén oki tényező a szív és a nagy erek betegsége, illetve a véráramlás, véralvadás zavarai. Valójában csupa belgyógyászati elváltozásról van szó, ezek végső fázisukban a stroke kialakulásáért tehetők felelőssé. Minderről dr. Folyovich András, a Szent János Kórház neurológiai osztályának vezetője beszélt az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem márciusi előadásán.
Cerebrovascularis kórkép esetén vérzésre – köznapi kifejezéssel agyvérzésre –, vagy agyi infarktusra (ischaemiára) kell gondolni, az utóbbi jóval gyakoribb. Az agyvérzés azt jelenti, hogy olyan helyen lép ki a vér, ahol nem kellene, ez azonban a közhiedelemmel ellentétben nem okoz feltétlenül komoly következményt, például bénulást. Más a helyzet az ischaemia kilátásait illetően, ebben az esetben ugyanis attól függ a betegség kimenetele, hogy az agy melyik erében lépett fel diszfunkció.
Az infarktusküszöb négy perc, ami azt jelenti, hogy ha ennél hosszabb ideig nem kap megfelelő mennyiségű oxigént az adott agyi terület, akkor kialakul az agyi infarktus. Az agysejtek nem képesek regenerálódni, s ha elhalnak, többé nem pótolhatók. Egyetlen reménysugár az úgynevezett Kepler-féle félárnyékjelenség, amelynek lényege, hogy a halott terület környezetének működése helyreállhat, amennyiben a vérellátás néhány órán belül rendeződik. Éppen ezért az agyi érbetegségre utaló tünetek – beszédzavar, féloldalas bénulás – gyanúja esetén rögtön mentőt kell hívni.
A János kórházban is elérhető vérrögoldást sajnos éppen a gyorsaság hiánya miatt nem tudják mindenkin alkalmazni, a kezelést ugyanis a tünetek jelentkezését követően legkésőbb három órán belül el kell kezdeni. Tavaly ez a riasztások harmadánál sikerült, ami a magyarországi adatok ismeretében kifejezetten jó eredménynek mondható. Az első órában indított vérrögoldás mellett még 50 százalék a tünetmentes gyógyulás esélye, a harmadik órára ez 11 százalékra csökken.
A rizikófaktorokról szólva Varga Viktória és Béres Molnár Katalin az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, az italozás és az elhízás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Szintén stroke-ra hajlamosít a szívritmuszavar és a cukorbetegség, míg ezen belül az agyvérzések messze leggyakoribb oka a hypertonia. Agyi érbetegséghez vezethet a vérzsírbetegség, agyi embóliához egyebek között a pitvarfibrilláció.
Nagyon fontos, hogy a tünetmentes elváltozásokat fizikális és képalkotó vizsgálatokkal lehet kiszűrni. Jó hír, hogy az ischaemiás stroke megelőzésére gyógyszeres kúrával is lehetőség nyílik.
Ehhez Folyovich András annyit tett hozzá, hogy a lakosság együttműködése nélkül eredménytelen a megelőzés, a stroke-prevenciós programok sikere attól függ, hányan vesznek részt a vizsgálatokon. Ezért is örömteli az önkormányzat szűrőprogramja, amelynek keretében tavaly negyvennyolc kerületi lakót fogadtak a János kórházban.
Az adatok megdöbbentőek: huszonhat betegnél magas vérnyomást állapítottak meg, kilenc esetben cukorbetegséget, huszonhét betegnél hiperlipidaemiát, ötnél átmeneti agyi keringészavart diagnosztizáltak. Beszédes eredmény, hogy mindössze nyolc embernek nem volt semmilyen érelmeszesedése, négyen jelentős, harminchatan enyhe meszesedésben szenvedtek. A szemészeti szűrésen huszonhat esetben találtak elváltozásokat. Végeredményben elmondható, hogy a negyvennyolc vizsgált személy közül negyvenötnél derült fény különböző szintű kockázatokra, háromnál azonnali beavatkozásra volt szükség, és mindössze egyetlen esetben nem találtak agyi érbetegségre utaló jelet.
A program végén Hannibálné Völgyes Krisztina bemutatta a hegyvidéki székhelyű Nemzeti Stroke Ligát, amelynek tagjai különböző kedvezményekben részesülhetnek. További információk erről: strokeliga.blogspot.com.
knp
Folytatódik a szabadegyetem
A kardiológiai és érsebészeti elváltozások gyógyításáról, valamint a megelőzés lehetőségeiről szóló előadással folytatódik az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem április 26-án 17 órától. Az önkormányzat és a Szent János Kórház közös programsorozata a nyári szünetig még egy ingyenes előadással jelentkezik: május 31-én ugyancsak 17 órától a szájsebészeti betegségekről kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők a MOM Kulturális Központ kupolatermében.