Közlekedési kérdések a közmeghallgatáson

A közérdeklődésre való tekintettel a 2011-es önkormányzati közmeghallgatáson szakemberek részletes tájékoztatást adtak a csillebérci Izotóp Intézet Kft. gyártóbázisánál tapasztalt megemelkedő jódizotóp-sugárzásról. Mint mi is írtunk róla, a szokásosnál több – de a hatóságok adatai szerint bőven az egészségügyi határérték alatt maradó – radioaktív jód-131-es izotóp került tavaly a légtérbe.
Dr. Sáfrány Géza, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főigazgató főorvosa elmagyarázta, hogy normális esetben minden lakos évente két-három egységnyi háttérsugárzásnak van kitéve Magyarországon. Emellett ipari forrásokból plusz egy egységnyi sugárzás érhet bennünket egészségügyi kockázat nélkül. A csillebérci Izotóp Intézet Kft. számára megengedett kibocsátás öt század egység, de a nagyobb jódkibocsátás mellett sem közelítette meg ezt a határértéket. A mérések szerint az üzem kibocsátása mindössze annyi volt, amennyi természetes háttérsugárzással 5-10 perc alatt bárhol találkozhatunk.
Senki nem volt veszélyben – erősítette meg Kossa György tűzoltó ezredes, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának munkatársa. A pajzsmirigyrák gyógyításához gyártott radioaktív jód-131-es izotóp szintjének emelkedését ugyan érzékelték a nemzetközi állomások, ám ennek mértéke sehol nem lépte át az egészségügyi határértéket. Az ezredes szerint ugyanakkor az eset igazolja, hogy szigorúan ellenőrizni kell minden veszélyes ipari üzemet, illetve a veszélyes áruk szállítását. Az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében hozták létre – az új katasztrófavédelmi törvény rendelkezései alapján – az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőséget.

Ideiglenes járda az Irhás árokban

Péter Zoltán, a XII. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője válaszolt a közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre. Mint mondta, tudnak a Böszörményi úton és környékén történt betörésekről, valamint arról is, hogy több lett a lakásbetörés az Irhás ároknál. Nyomozóik már dolgoznak az ügyek felderítésén.
Az elmúlt évekhez hasonlóan most is szó esett a közmeghallgatáson az Irhás árok és környéke fejlesztéséről. A környékbeli lakók közösségének nevében Hölzel Gábor köszönetet mondott az önkormányzatnak a megkezdett út- és járdaépítésért, továbbá amiért kérésükre felépítettek egy játszóteret – cserébe ők vállalták a terület rendben tartását. Végül az Egy utca reneszánsza című, az eddigi fejleményeket összefoglaló fényképes albumot adott át Pokorni Zoltánnak.
A polgármester a környékbeliek érdeklődésére elmondta, hogy a 2012-es költségvetés tervezetében szerepel az Irhás árok járda- és támfalépítése. Hozzátette azonban, hogy a munkálatok összetettsége miatt (a XI. és a XII. kerület, valamint a főváros egyaránt illetékes az ügyben) valószínűleg még jó két év kell ahhoz, hogy teljes körűen megvalósuljanak a tervezett fejlesztések.
Egy hölgy megjegyezte, hogy a járdaépítés során összeszűkült az útpálya az Irhás árokban, így alig férnek el egymás mellett a járművek. Kovács Lajos alpolgármester elmondta, hogy a gyalogosok biztonsága érdekében ideiglenes járdát alakítottak ki, így a szegélykövek sincsenek még a végleges helyükön – ezek a tervek szerint kijjebb kerülnek majd.

Csillapítanák a forgalmat a Diós ároknál

Két csillebérci lakó a Moha utcával párhuzamos névtelen utca megnyitása érdekében szólalt fel, aminek kialakítását évek óta egyetlen telek, illetve annak tulajdonosa akadályozza. Pokorni Zoltán válaszából kiderült, hogy bírósági eljárás van folyamatban az út megépítését gátlóval szemben. A polgármester megjegyezte, hogy a csillebérci üdülőtelepen öt helyrajzi számon, hatszáz ingatlanon több mint ezer tulajdonos található, és nagyon nehéz feloldani a köztük lévő különféle érdekellentéteket.
Egy környékbeli szerint kriminális a gyalogosok által használt Vilma út állapota a Mátyás király és a Béla király út között, főként azért, mert az esővíz nem a kiépített vályúban, hanem mellette folyik el, és a felforgatott kövek között gyalog, pláne babakocsival alig lehet közlekedni. Kovács Lajos alpolgármester kijelentette, hogy mindenképpen megszüntetik a balesetveszélyt, teljes körű útfelújításra azonban jelenleg nincs lehetőség, ugyanis az önkormányzat forrásai igencsak korlátozottak, és a helyreállítási munkák során a nagyobb forgalmú utak élveznek prioritást.
A Diós árokból egy asszony azt panaszolta, hogy amióta az önkormányzat átadta a felújított utat, arra száguldoznak az autósok, és veszélyeztetik a gyalogosok életét – akik járda hiányában kénytelenek az út szélén közlekedni. Egy lakó hasonló problémáról számolt be a György Aladár utcánál, ő a mostani, kétirányú helyett egyirányú forgalom bevezetését javasolta.
Kovács Lajos alpolgármester szerint bár a Diós árok útját az autósok nem használhatnák áthaladásra, az önkormányzat megkezdte a forgalomcsillapító bordák tervezését, a kiépítésük tavasszal történhet meg. A György Aladár utcát, illetve környékét érintően forgalomszámlálást ígért, és annak vizsgálatát, hová terelhetnék az egyik irány forgalmát.

Mikor építik át a Széll Kálmán teret?

Zajjal, porral, rázkódással jár az Apor Vilmos téri bevásárlóközpont építése, és a hatalmas munkagépek tönkreteszik a környék útjait – kifogásolta egy felszólaló. Balassa László, a beruházó Wing Zrt. projektvezetője arról adott hírt, hogy a bontás kifejezetten gyorsan, egy hónap alatt lezajlott. Az építkezés miatt eddig semmilyen komolyabb kár nem keletkezett a környező házakban, a legnagyobb elmozdulás is „csak” egy-két milliméteres volt. Egyedül a Szendi ároknál adódott probléma, annak útpályája ugyanis megsüllyedt az alapozási munkák idején; az utat azóta helyreállították.
Az építkezés a mélyépítés során alkalmazott kőtörő gépek miatt járt az áltagosnál nagyobb zajjal, ugyanis a legalsó tíz méteren rendkívül kemény kőzetet kellett kitermelni. Balassa László bejelentette, hogy februárban végeznek a szerkezetépítéssel, a központ és benne a kereskedelmi, illetve szolgáltatóegységek átadása pedig 2012 októberében várható.
Egy úr arra várt választ a polgármestertől, mikor kezdődhet el végre a Széll Kálmán tér régóta ígért átépítése. Pokorni Zoltán elmondta, hogy a munkálatokra az országgyűlés hárommilliárd forintot szavazott meg, ez a pénz azonban csak a remélt pályázati támogatás önrészéhez elegendő. Sikeres pályázat esetén is valószínűleg több év kell a tervek megvalósításához.
A Magyar jakobinusok terén az esővíz-elvezetés jelent rendszeresen visszatérő problémát. Az egyik lakó elmondta: ez a kerület legmélyebb pontja, mégis kevés a csatornalefolyó, ráadásul azokat is rossz helyre rakták. További gond, hogy a közeli, burkolatlan Gyógyfű utcából egy-egy nagyobb eső minden alkalommal a Kék Golyó utcába, onnan pedig a Magyar jakobinusok terére viszi a hordalékot, ami járhatatlanná teszi a környéket. Mint Kovács Lajos válaszából kiderült, a csatornázás a főváros feladata, a Gyógyfű utca átépítése azonban az önkormányzaté, és régóta tervezi ennek megvalósítását.

Vaddisznók túrják a hegyvidéki kerteket

A XII. kerület és Budakeszi határán, a Szanatórium utcában állt egy közvilágítási lámpa, több mint harminc éven át szolgálta az arra közlekedőket. Két esztendeje azonban az ELMŰ leszerelte – mesélte egy férfi, aki eddig hiába kérte a szolgáltatót, hogy helyezze vissza a lámpát. Állítólag egykor engedély nélkül történt a lámpaoszlop-telepítés, tehát az elmúlt évtizedekben sem állhatott volna ott. Váczi János alpolgármester válasza szerint az önkormányzat szeretné rendezni ezt az egyszerűnek tűnő kérdést, a megoldást azonban tulajdonjogi problémák hátráltatják, ugyanis az oszlop nem köz-, hanem erdőterületen állt.
Egy lakó az Irhás árok környékéről arról panaszkodott, hogy a közeli erdőkben elszaporodtak a vaddisznók, és rendszeresen feltúrják a kerteket, jelentős károkat okozva. Torma László, az önkormányzat mezőőre megnyugtatásképp elmondta, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. öt vaddisznóbefogót helyezett ki a kerületben – az Irhás árok környékén tizenhét állatot sikerült elfogni. Az erdészet vaddisznóhajtásokat is tervez a túlszaporodott állomány csökkentése érdekében.

z.

Fogadóóra izotópügyben

A jód 131 novemberben megnövekedett kibocsátása miatt, a téves információk terjedésének meggátolására és a hegyvidéki lakosok megnyugtatására, az Izotóp Intézet szükségesnek véli, hogy heti egy alkalommal egy hónapon keresztül fogadóórát tartson ebben a témában. Ennek megfelelően 2012. január 20-án és 27-én, valamint február 3-án, 10-én és 17-én, pénteki napokon 10 és 11 óra között – lakossági tájékoztatás céljából – az Izotóp Intézet munkatársai várnak minden érdeklődőt a hegyvidéki polgármesteri hivatal épületében (XII., Böszörményi út 23–25.), a földszinti tárgyalóban.