Ha június, akkor borsó!

Háromféle zöldborsót különböztetnek meg nálunk: a kifejtőt, a velő- és a cukorborsót. Ez utóbbi a legkülönlegesebb, kizárólag azt a fajtát jelöli, amelynek szemei édesek, zsengék, és még a hüvelye is édeskés ízű. „Szőröstől-bőröstől” ehető, főzhető, ki sem kell fejteni a szemeket a hüvelyből.
Főleg importból kerül a piacainkra, holott hazai földben is megteremne. Júniustól szeptemberig folyamatosan szedhető, egész évben mélyhűthető. Megbarnult vagy száraz hüvelyűt sose vásároljunk! Illik hozzá a kapor, a fehér bors, a szerecsendió, a friss zsázsa és a menta, a petrezselyemzöld, a metélőhagyma, az oregánó, esetenként a barna cukor vagy más édesítőszer.
A borsót elsőrangú eledelnek tartották a Napkirály udvarában. Érett, de még zsenge állapotában csemegeként majszolták, a rossz nyelvek szerint XIV. Lajos több ízben csaknem halálra ette magát belőle. A zöldborsó meglehetősen drága volt, ám a száraz sárgaborsó amolyan szegények eledelének számított, fontos szerepet töltött be a közétkeztetésben.
Manapság reneszánszát éli a csicseriborsó, vagy ahogyan a népnyelv csúfolja: bagolyborsó. A Közel-Keleten, főleg a mediterrán térség arab felében alapvető hüvelyesnek számít. Mi itthon főleg a falafelből ismerhetjük. Ebbe az ételbe leforrázott búzatörekkel keverve kerül, ugyanis a búzafehérjével együtt válik teljes értékűvé.
A zöldborsót hazánkban a bronzkor óta ismerik. Az egyik legtökéletesebb növényi fehérjeforrás, könnyen tárolható akár évekig is. Számos esszenciális aminosavat tartalmaz, a belőlük készült ételek biológiai értéke már-már tökéletes, mellette a húst el is hagyhatjuk az étrendünkből. Jelentős a ballaszt- és ásványianyag-tartalma.
Jótékonyan hat az egészségünkre, mivel hüvelyes, vízben oldódó élelmi rostokban gazdag, elfogyasztása után csökken a káros koleszterinszint és az étkezés után megemelkedő vércukorszint. Aránylag magas szénhidráttartalma ellenére fontos szerepet tölt be a cukorbetegek diétájában.
Végezetül lássunk egy ízletes zöldborsós receptet! 

Grillezett zöldborsós báránykaraj

Hatvan deka csontos báránykarajt bedörzsölünk sóval, őrölt fekete borssal, és a grillsütő rácsán ropogósra sütjük, majd meleg helyre tesszük félre tálalásig. Megtisztítunk 20 deka gombát, szeletekre vágjuk, és 6 deka vajban, erős tűzön lepirítjuk. Sózzuk, fűszerezzük 1-1 mokkáskanálnyi őrölt fekete borssal, finomra vágott, friss petrezselyemzölddel. Hozzáadunk 50 deka friss zöldborsót, és néhány percig együtt pirítjuk.
Ezután kikenünk egy tűzálló tálat diónyi vajjal, és a zöldségeket egyenletesen elterítjük benne. Négy kisebb fészket mélyesztünk a „zöldségágyba”, és beleütünk 4 egész tojást. Megszórjuk 15 deka reszelt sajttal – legjobb az ementáli –, és forró sütőben a sajt megpirulásáig, kb. 7 percig sütjük. Tálaláskor a ropogósra sült karajszeleteket a zöldborsós-tükörtojásos ragu mellé fektetjük.
Könnyű, száraz fehérbort kínáljunk hozzá, 10-11 fokosra hűtve! Kétéves, tokaji, késői Grand Selectiont ajánlunk, ehhez az italhoz különösen jól illik desszertként a zöld dió és néhány szelet kék sajt.

Járay Mari