Iskolai ünnepségek a Nemzeti Összetartozás Napján

1920. június 4-én a Párizs melletti Trianon palotában az első világháború győztes hatalmainak nyomására a magyar tárgyalók aláírták az országot feldaraboló békediktátumot. Az elcsatolt nemzetrészek – több mint 3 millió magyar – már kilencvenkét éve élnek elszakítva az anyaországtól, és bár a mostani kormány jóvoltából visszakapták állampolgárságukat, majd választójogukat is, Trianon szelleme a mai napig meghatározza a róluk való gondolkodásunkat.
Erre hívta fel a figyelmet 2010 októberében az országgyűlés előtt elmondott beszédében Pokorni Zoltán, aki akkor azt mondta, hogy a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban még mindig nagy a tartozásunk a határon túl élő magyarsággal szemben. Ezen próbál meg változtatni a Nemzeti Összetartozás Napjának iskolai bevezetése, ami hozzájárul ahhoz, hogy erősítse a magyar gyerekek közötti kapcsolatokat, egyúttal lehetővé tegye közös történelmünk, a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését.
Az iskolai megemlékezések segítenek Trianon traumájának megértésében, a testvériskolák és diákközösségek erre a napra szervezett találkozója, valamint a szórványmagyarság érdekében végzett iskolai programok pedig a valóság nyelvére fordítják le azt a történelmi tényt, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe. Az emléknap tehát egyszerre szolgálja az ismeretek bővítését és erősíti a közösséget, hasonlóan a '48-as szabadságharc hősei, illetve a holokauszt és a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő ünnepségekhez.
Ennek szellemében szervezik meg most már második alkalommal a hegyvidéki iskolák saját Trianon-programjukat, aminek összeállításához az önkormányzat oktatási és közművelődési irodája nyújtott segítséget. Az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban tablókon örökítik meg a híres határon túli személyiségek életútját, a bejáratnál mécsest gyújtanak, történelemismereti előadásokat tartanak, valamint gyászzenét sugároznak az iskolarádióban.
Az emléknap üzenetéről hallgathatnak meg beszámolót a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola növendékei, a felsősök június 5-én ellátogatnak a Parlamentbe, az alsósok pedig Budakeszin megtekintik Majzik Mária Himnusz-szobrát. Ünnepi megemlékezéssel, gyermekrajz-kiállítással és "Hazám, hazám, csendes hazám" címmel néptánc-gálaműsorral készül az emléknapra a Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola.
A Felvidéken található nyárasdi testvériskolával közösen gyertyagyújtással, fotó- és rajzkiállítással, valamint filmvetítéssel emlékeznek a kilencvenkét évvel ezelőtt történtekre a Németvölgyi Általános Iskola diákjai. „Legendák nyomában” címmel tartanak projektnapot a Virányos Általános Iskolában, míg a Zugligeti Általános Iskolában az intézmény igazgatója ismerteti a trianoni tragédia körülményeit.
A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnáziumban különböző vetélkedők, kiállítás és rádiós műsor színesítik a programot, a gimnáziumi tagozat tanulói a budakeszi országzászlónál és a Himnusz-szobornál tartanak megemlékezést. Különleges élményt ígér a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola kezdeményezése: az előző év hagyományait követve június 4-én valamennyi tanóra elején a felsős osztályok diákjai az iskolarádióban mutatják be azokat az elcsatolt részeken található városokat, településeket, amelyek fontos szerepet játszottak a magyar történelemben.
A megemlékezések megvalósítását szakmai szempontok alapján értékelik. Az önkormányzat jóvoltából az iskolák teljesítményüknek megfelelően a trianoni katasztrófa megértését megkönnyítő oktatási segédeszközökkel, a többi között könyvekkel, multimédiás csomaggal és naptárakkal gazdagodnak.

-mm-

1920. június 4.

Az első világháborút lezáró békeszerződések Magyarországra vonatkozó passzusait 1920. június 4-én, budapesti idő szerint délután 4 óra 32 perckor írták alá a Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben. Az egyezmény értelmében Magyarország elvesztette területének 72 százalékát, összesen 232 000 négyzetkilométert, lakóinak száma pedig 20 886 000-ről 64 százalékkal, 13 370 000 fővel csökkent. Ennek következtében a békediktátum mintegy 3,3 millió többségében tömbben élő magyart szakított el az anyaországtól és rendelt idegen állam fennhatósága alá.