Felmérik a kerületi fákat

Feltehetően egy korábbi közműépítés során vágták el annak az egyébként teljesen egészséges orsófának a gyökereit, amelyik néhány hete – minden előzmény nélkül – szélmentes időben kidőlt a Királyhágó téren. Szerencsére senki sem sérült meg, a többtonnás celtisz ugyanis egészen lassan fordult ki a földből. Ennek köszönhető, hogy a csobogó környékén játszó kisgyermek és anyukája még időben ki tudott térni a fa elől, amelynek 71-80 centiméter átmérőjű törzsét ráadásul végül megtartotta a park mellvédje.
A FŐKERT Zrt. munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a növény szerkezeti állékonysága megfelelő volt, gombás megbetegedést, rohadást, illetve odvasodást sem találtak a törzsében. Mindez nem mondható el a hegyoldalról leömlő csapadék miatt pangó nedvességnek kitett gyökérzetről, amely több helyen megsérült, így nem volt képes megtartani a húszméteres faóriást.
A hasonló esetek megelőzése érdekében a fasorban található összes fát felmérték. Az eredmények kiértékelése folyamatban van, az elvégzendő feladatokhoz szükséges előzetes egyeztetések megkezdődtek.
Részben ugyanígy a megelőzést szolgálja a Hegyvidéki Önkormányzat környezetvédelmi programjának keretében májusban elindított zöldvagyonkataszter-felmérés. A Budapesten egyedülálló kezdeményezés jóvoltából az önkormányzat valós képet kap a kerületi tulajdonú közterületeken álló fák fajtájáról, pontos elhelyezkedéséről, pótlási értékéről és állapotáról. Első lépésben valamivel több mint ezernyolcszáz fasori példányt vizsgáltak meg a Hegyvidék sűrűn lakott, tömbházas övezetében.
A helyszínválasztás miértjével kapcsolatban Kovács Lajos alpolgármester azt emelte ki, hogy a kerület központjában a leggyatrábbak a növények életfeltételei. Itt a legkevesebb a szabad zöldterület, a fákat szinte mindenhol aszfalt veszi körül, és a levegő minősége is rosszabb, mint a hegyvidéki részeken.
„Ezért is fontos, hogy a központi területen megmaradjon az utak menti növényzet, amelynek kitüntetett szerepe van a pormegkötésben, az árnyékolásban, a vízelvezetésben és nem utolsósorban abban, hogy az itt élők jól érezzék magukat közvetlen lakókörnyezetükben” – hangsúlyozta a környezetvédelemért felelős alpolgármester, aki azt is elmondta, hogy a fakataszter ismerete megkönnyíti az önkormányzat munkáját, hiszen a pontos adatok birtokában jobban tervezhetők a fejlesztések.
A sok száz milliós favagyon nyilvántartása a különböző pályázatokon is előnyt jelenthet. Az adatok a tervek szerint bekerülnek a Minerva térinformatikai rendszerbe, így néhány kattintást követően bárki megtudhatja, hol és milyen fák találhatók, ezeknek mekkora a pótlási értéke – van olyan magyar kőris, amelynek több mint egymillió forint az eszmei értéke –, illetve mely területeken kell fejleszteni, hol vannak rossz állapotú, balesetveszélyes egyedek. A fakataszter segítségével kialakítható az a stratégia, ami hozzájárul a Hegyvidék zöldterületi jellegének fenntartásához.
„A felmérésből kiderül, hogy az elmúlt évtizedekben milyen fajokat hová ültettünk, ami azért lényeges, mert megmutatja, melyek életképesek, így a jövőben ezeket részesítjük előnyben – mondta Kovács Lajos. – Egyértelműen látszik az is, hány darab fa telepítésére van szükség ahhoz, hogy tíz-tizenöt év múlva ne legyenek foghíjas fasoraink. Éppen ezért az a tervünk, hogy a fakataszter idővel a kerület valamennyi önkormányzati fenntartású közterületére kiterjedjen.”
Az alpolgármester hozzáfűzte, van még egy ok, ami miatt a kerület belekezdett a felmérésbe. A fakataszter ugyanis a veszélyes példányok kiszűrésére is kiválóan alkalmas, ennek ismeretében például nagy eséllyel elkerülhető a Királyhágó térihez hasonló fakidőlés. Ugyanakkor tudni kell, hogy a leggondosabb vizsgálat sem mutat ki minden eltérést, ezért a továbbiakban is adódhatnak váratlan helyzetek.

-os