125 éve jár a villamos Budapesten

Egy berlini kiállításon 1879-ben mutatta be Werner Siemens az első olyan villanyhajtású vasutat, amely nem magával cipelt akkumulátorból nyerte az áramot, hanem áramszedő segítségével, egy erre a célra épített vezetékből. E találmány továbbfejlesztése adott később jelentős lökést a közúti vasutak fejlődésének. Hazánkban a villamos elnevezést a régebben meghonosodott városi, utcai vasutaktól (például lóvasút) való megkülönböztetés hozta létre, arra utalva, hogy ez a közlekedési eszköz nem állati vagy gőzhajtással üzemel, hanem elektromos, azaz „villamos” energia hajtja.
Az első pesti villamos közúti vasút nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából jött létre, hanem a Nagykörúton, azon belül a Nyugati pályaudvar és a Király utca között alakítottak ki új vonalat. A villamosokat a Siemens & Halske cég szállította, az a vállalat, amely kilenc évvel később a kontinens legelső földalattiját építette ki a mai Vörösmarty tér és a Széchenyi gyógyfürdő között.
A körúti villamosvonal az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ra elkészült, akkor még 1000 mm-es nyomtávolsággal. A sikeres próbaüzem után alakult meg a BKV egyik elődje, a BVV Budapesti Városi Vasút. Budán az első villamosra még majd’ egy évtizedet kellett várni: a zugligeti lóvasút pályáját 1896-ban villamosította a Budapesti Közúti Vaspálya Rt.
A 125 éve induló villamosközlekedésre emlékezve a főváros programsorozatot indított. Az ősz folyamán több alkalommal is nosztalgiaszerelvény közlekedik a Széll Kálmán tér és a Boráros tér, valamint a Kamaraerdő és Újbuda között, továbbá a H5-ös és a H8-as hév vonalán is találkozhatunk hasonlókkal. Nagyszabású nagykörúti járműparádéval és felvonulással készülnek a szervezők november 25-én. A programok listája folyamatosan bővül, aktuális információkat a Budapesti Közlekedési Központ honlapján, a www.bkk.hu oldalon találhatnak az érdeklődők.

z.