Már tüsszögnek a fapollen-allergiások

Az országban magas a pollenterhelés, egyes allergén fák virágporából már nagyon magas koncentrációt is mértek – áll az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat legfrissebb jelentésében. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet aerobiológiai monitorozási hálózatának adatai szerint a ciprus- és tiszafafélék, illetve a nyír, a nyár és a kőris virágporát mindenütt legalább közepes koncentrációban regisztrálták. Felerősödött a gyertyán pollenszórása is, valamint tüneteket okozó közepes koncentrációban regisztrálták az éger, a mogyoró és a juhar pollenjét, de alacsony koncentrációban a tölgy, a fűz és a szil virágpora is megjelent a pollencsapdákban.
„Nem olyan rossz a helyzet, mint tavaly tavasszal” – összegezte eddigi tapasztalatait dr. Balogh Katalin allergológus. A Budai Allergiaközpont szakorvosa elmondta: a korai virágzású mogyoró és éger már nem okoz komoly problémákat, jelenleg a nyírfa, a nyár és a kőris miatt járnak nehéz idők a fapollen-allergiásokra, akiknek száma sajnos hazánkban is növekszik. „Régebben úgy tartották, hogy a fapollen-allergia csak az északi országokra jellemző, ez azonban ma már biztosan nincs így, egyre inkább jelen van Európa-szerte” – mondta a doktornő.
Mit tehet, akire mostanában rendszeresen rájön a tüsszögés, torokkaparás, orrdugulás, szemviszketés? Balogh Katalin azt tanácsolja, ha valaki nem tudja, van-e valamilyen allergiája, elsőként forduljon allergológus szakorvoshoz, aki megállapítja, pontosan mi okozza a tüneteket.
Ha nem nátháról, hanem a tavaszi hónapokra jellemző fapollen-allergiák valamelyikéről van szó (ez utóbbiakra utalhat, ha minden évben azonos időszakban fordulnak elő hasonló tünetek), akkor az orvos most már csak a tüneti kezelés eszközeit – a többi között a szemcseppeket, orrsprayket, antihisztamin-tablettákat – alkalmazhatja. „Az esetleges mellékhatások elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy a betegek orvosi kontroll mellett használják a különböző a készítményeket, még akkor is, ha az egyes szerek recept nélkül vásárolhatók meg a patikákban” – figyelmeztetett a szakorvos.
Balogh Katalin hangsúlyozta: az allergiák ma ismert egyetlen oki terápiája az immunterápia, amelynek célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót. A kezelés lényege, hogy a beteg szervezetét hozzászoktatják az allergénhez, annak magas fokban tisztított kivonatát adagolják a páciensnek szigorú orvosi előírások betartatása mellett. A pollenallergiák esetében az immunterápiát kettő-négy hónappal a tünetek megjelenése előtt érdemes elkezdeni, így most, április-május folyamán már a nyár közepi allergének, mindenekelőtt a leggyakrabban előforduló és a legtöbb problémát okozó parlagfűpollenek érkezésére kell felkészíteni a betegek szervezetét.
Pollenallergiák esetében szezon előtti és szezon alatti immunterápiát alkalmaznak három-öt éven keresztül. A Budai Allergiaközpont szakorvosának tapasztalatai szerint az első évben a betegek 80%-ánál átlagosan 50%-os állapotjavulás érhető el, amit a következő évben újabb 20-25%-os tünetcsökkenés követ úgy, hogy a második esztendőtől általában már a tüneti szerek alkalmazását is el lehet hagyni. A kezelés hatására tíz-tizenkét éves tünetmentes időszak érhető el.
Az immunterápia nemcsak a parlagfű, hanem más gyakori allergének, például a fűpollen, a fekete üröm vagy a házipor-atka esetén is alkalmazható. Ugyanakkor tudni kell, hogy nem mindenki alkalmas erre a terápiára, súlyos asztma, rosszindulatú daganat jelenléte, nagyfokú pszichés zavar, autoimmun-betegségek, bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése vagy várandósság esetén nem javasolt a kezelés. Kisgyermekeknél sem szokták ajánlani a terápiát, ugyanis a szájon át alkalmazott cseppeket legalább két percig a nyelv alatt kell tartani, a kicsiknek pedig nem igazán van türelmük e művelet végrehajtásához.

sz.