Ismerjük meg jobban egymást!
Évről évre egyre többen kapnak kedvet ahhoz, hogy másokkal együtt betlehemet építsenek, amelyet aztán mindenki örömére felállíthatnak a Hegyvidék forgalmasabb közterületein. Az önkormányzat által immár ötödik alkalommal megszervezett betlehemépítő program ötletgazdája Pokorni Zoltán polgármester, aki családi élményeit is felidézve a karácsony előtti készülődés, az alkotással együtt töltött idő és a közösségteremtő alkalmak fontosságáról osztotta meg velünk gondolatait.
„Gyerekként nem értettem, miért olyan fontos az adventi időszak. Szülőként, édesapaként már igen. Egy olyan óvodába jártunk a gyermekeimmel, ahol advent idején minden reggel hamarabb be kellett vinni őket, hogy együtt gyakoroljuk azokat a dalokat, amiket aztán karácsony este otthon elénekeltünk. Nagyon kellemes, meghitt volt reggelente az a negyedóra, amit a felkészüléssel, a dalok éneklésével együtt tölthettünk.
Nálunk mindmáig a gyerekekkel közös előkészületek része a fa kiválasztása és a mézeskalácssütés, s ezekbe a családi programokba a betlehemépítés is jól beleilleszthető. A betlehem elkészítéséhez nem kell különleges kézügyesség – nincs az az ügyetlen forma, ami ne lenne jobb, mint egy készen vásárolt dísz.
A betlehemépítés lehet családi elfoglaltság, de jó, ha összefogunk másokkal, például a szomszédjainkkal, vagy a munkatársainkkal. Természetszerű az is, ha a plébániai közösségek, vagy az óvodákban, iskolákban a szülők, pedagógusok fognak össze. Van valami könnyedség ezekben a találkozásokban, ami nyitottá tesz bennünket: ugyan azért jövünk össze, hogy együtt létrehozzunk valamit, de ami eközben történik, majdhogynem fontosabb, mint a készülő alkotás.
Az önkormányzat által elindított betlehemépítő program hátterében is ez áll: a beszélgetések, találkozások révén ismerjük meg jobban egymást. Olyan nehézkesnek tűnik, hogy valakit, akit amúgy naponta látunk az utcánkban, meghívjunk egy kávéra – ezt az első, zavart pillanatot válthatja ki az általunk szervezett adventi program. Abban bízunk, miután alkalmat teremtettünk egymás megismerésére, onnét kezdve az élet természete működteti tovább az emberi kapcsolatokat.
A Hegyvidék sok ezer sokféle kisebb-nagyobb közösségből áll. Mindnyájan tagjai vagyunk egyszerre több közösségnek is azáltal, hogy dolgozunk, sportolunk, színházba járunk, egy utcában lakunk másokkal, vagy a gyermekeink óvodájában, iskolájában a szülőtársakkal találkozunk. Ezek a kapcsolatok nem mind ugyanolyan intenzitásúak, de az a jó, ha minél több háló tartja fenn az embert.” 