A szecesszió mesterei a Hegyvidéken 2. - Árkay Aladár, a XII. kerület építészetének meghatározó alakja

A Hegyvidékre jellemző, sajátos szecessziós építészet megteremtésében elévülhetetlen és napjainkban is meghatározó szerepe van Árkay Aladár építész, iparművész, festőművész munkájának. Árkay 1868-ban született Temesváron, 1932-ben hunyt el Budapesten. A család 1869-től Budapesten élt, az építész édesapja, Árkay Sándor műlakatos iparművész számos épület, köztük a New York palota, a Nyugati pályaudvar, a vári Honvéd Főparancsnokság kovácsoltvas díszítéseit készítette.
Árkay Aladár a budapesti József nádor Műegyetem építész karán végzett, ezt követően neves tervezőirodákban dolgozott, majd apósával, Kallina Mórral társulva megépítették a vári Honvéd Főparancsnokságot, a Corvin téri Budai Vigadót, a Gellért-hegyi Szent Gellért-emlékművet. Eklektikus építészként indult, de hamarosan a magyar szecessziós törekvések meghatározó alakjává vált. A századforduló korszakának legismertebb kísérletezői közé tartozott, nem kötelezte el magát egy stílus, irányzat vagy formavilág mellett sem.
Jelentős épületei a Hősök terére néző Babochay-villa, a fasori református templom, a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom, Győr-gyárváros római katolikus temploma, a győri színház, a mohácsi városháza és postapalota. Élete végén fiával, Árkay Bertalannal dolgozott együtt.
Árkay Aladárnak számos szecessziós épülete, villája található a Hegyvidéken. Az Alma utca sarkán lévő saját családi házát – amelyben a műterme is helyet kapott – 1910-ben tervezte, 1913-ban készült el. A részben háromszintes, tetőteres épület, amely alaprajzában követi a saroktelek formáját, a Városmajor utca felett magasodva, városképileg jelentős helyen áll. A főhomlokzaton két gazdagon díszített saroktorony fogja közre az emeleti, erkélyes, íves térkiegészítést.A Bírák és ügyészek telepének helyét a Kissvábhegy Városmajor feletti részén jelölték ki 1910-ben, két helyszínen, a Ráth György, a Tóth Lőrinc, a Goldmark Károly utca és a Határőr út által határolt területen. Az utcák elnevezésével a kor legnevesebb bíráinak és ügyészeinek állítottak emléket.
A telepen 1910–13 között Árkay Aladár tervei alapján harminchét villa épült fel rendkívül gyorsan, a Kemény és Tisza cég kivitelezésében. A lejtős terület adottságai következtében a lakótelkek jellemzően az utca szintjénél magasabban helyezkednek el, a szintkülönbséget terméskőből rakott támfalrendszer hidalja át, az épületbejáratok lépcsősoron keresztül közelíthetők meg.
A telepszerű beépítés épületei a lejtési viszonyokat követve általában háromszintesek (alagsor, földszint, emelet), a tetőteret is beépítették. Az alagsorban a személyzeti helyiségek, a raktár, a földszinten általában a reprezentatív fogadóhelyiségek (hall, nappali, ebédlő, konyha, mosdó), az emeleten a lakószobák és a fürdőszoba helyezkednek el.
A funkcionális elvekre hatott az angol villaépítészet. Homlokzati megjelenésében, tömegformálásában minden épület egyedi, jellemzően aszimmetrikus. A hangulatos utcaképekben a korabeli európai (angol, finn) építészet és a magyar nemzeti szecesszió hatása érzékelhető. A villasor eltérő épületeinek harmonikus összhangját a rusztikus lábazati szintek, a változatos tetőidomok, a népies motívumok, a sgraffito-, kerámiadíszítések biztosítják.
Napjainkra, sajnos, nem maradt meg minden épület, a meglévőkről eltűntek a magyaros díszítések. Több helyen utólagos toldások, stílusidegen tetőtéri ablakok jelentek meg. Viszonylag eredeti állapotot a Ráth György utca mutat, például a 26., 42., 46., 48. számú telkeken épült villák, amelyek hajdani tulajdonosai dr. Ráth-Végh István, dr. Tóth Gáspárné, dr. Dobovics Viktor és dr. Berger Dezső bírák és ügyészek voltak. A többi utcában csak néhány villa emlékeztet a korábbi beépítésre.
Érdemes kiemelni az igényesen helyreállított épületeket. A Tóth Lőrinc utca 5. számú ház, amelynek tulajdonosa Stiene János volt, gazdag homlokzati díszítéseket hordoz. A Ráth György utca 28. számú villa, hajdan dr. Géczy Imre otthona, megjelenésében modern irányzatú, Wright hatását tükrözi. A Ráth György és a Csemegi utca sarkán lévő, hangsúlyos, saroktornyos épület dr. Makai Dezsőé volt. A Karap utca 5. alatti villa, gazdag díszítéssel, míves kovácsoltvas kerítéssel, Aranczky Sztankó részére készült.
A Bírák és ügyészek székháza és a Bírói Egyesület internátusa a Ráth György utca 18–20. számú telkeken épültek, a második világháborúban elpusztultak, helyükön jelenleg egy bölcsőde áll. Ezek voltak a legnagyobb, legdekoratívabb házak a telepen. (Forrás: Rosch Gábor: Hegyvidéki épületek, 2005., archív fotók: Magyar Építőművészet, 1913.)
A Városmajor utcában is több épület áll, amelyet Árkay Aladár tervezett. A 42-es számú telken a híres Baróthy-ház négyszintes épület (alagsor, földszint + két emelet), 1906-ban épült, bérlakások voltak benne. Jellegzetes a főhomlokzat hármas tagozódású, hullámzó ívű, oromfalas lezárása, valamint a földszint feletti ívelő övpárkány. A homlokzati terven az ablakok körül ábrázolt gazdag díszítés eltűnt.
A Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom épületegyüttese a Csaba utca 5. alatt, a park szélén áll. Részei, a harangtorony, a nagytemplom és a közösségi házként működő kistemplom több szakaszban és több stílusban valósultak meg. A Kós Károly által fémjelzett magyar népies szecessziós stílusú kistemplom 1922–23-ban épült Árkay Aladár terve szerint, árkádsor köti össze a nagytemplommal.
A plébániatemplomot – sokoldalúságát érzékeltetve – Árkay modern stílusban kezdte tervezni Árkay Bertalannal, és halála után a fia fejezte be. Az alapkőletétel 1932. júniusban volt, míg a harangtorony, valamint a harangtornyot és a kistemplomot összekötő árkádsor 1936-ban készült el Árkay Bertalan elképzelései szerint. (A harangtornyot az alatta húzódó, beboltozott Ördög-árok kikerülése miatt kellett távolabb építeni a templom fő tömbjétől.)
A vasbeton szerkezetű, háromhajós csarnoktemplom kőburkolatú, egymásba metsződő, álló és fekvő hasábokból szimmetrikusan épült a téglalap alaprajzra. A templomhajó két oldalát négy-négy mellékkápolna kíséri. Az épület hangsúlyos része a főhomlokzat és a szentély.
Az építészeti hatást társművészetek erősítik. A főhomlokzat kapuzatát díszítő angyalok Ohmann Béla domborművei. A szentélyt határoló öt magas ablaksáv ólomüveg betéte eredetileg Árkayné Sztehlo Lili alkotása. A szentély oldalfalain Aba-Novák Vilmos hatalmas képei láthatók. A szentélytől a főhajót elválasztó diadalív két oldalát Pátzay Pál hat-hat apostolszobra gazdagítja. A főhajó alul bordás vasbeton födémének kazettamezőit Aba-Novák Vilmos freskói díszítik. (Forrás: Wikipédia.hu, Ritoók Pál: Városmajori Plébániatemplom története című tanulmány kivonata, fotók: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény.)
A Hegyvidékre jellemző, sajátos szecessziós építészet megteremtésében Árkay Aladár szerepe elévülhetetlen, és napjainkban is meghatározó. Épületei szinte festői, vagy szobrászi alkotások, a változatos részletek finom eltérésekkel harmonikus összhangot hoznak létre. Egy magyaros épület nem más – vallotta –, mint nemzeti variációja a művelt nemzetek építészeti értékeinek.

Beöthy Mária építész