Fővárosi kezelésbe kerültek a BKV-útvonalak
Tárgyalásokat kezdeményezett a Hegyvidéki Önkormányzat a fővárossal, illetve az illetékes szaktárcával a BKV-útvonalak kezelésében bekövetkező változások miatt. A kerület szerint egyebek közt nem egyértelmű, hogy a jövőben kinek kell ellátnia a fővároshoz került útvonalakhoz csatlakozó járdák fenntartását, illetve milyen hatásköre marad a helyi közterület-felügyeletnek.
Az önkormányzati és a közúti közlekedésről szóló törvény értelmében január elsejével megváltozott a főváros és a kerületi önkormányzatok közútkezelői jogköre, illetve kötelezettsége. Az új szabályozás szerint a BKV-útvonalak kezelése a fővároshoz került, arról azonban már megoszlik az érdekeltek véleménye, hogy kinek a feladata a csatlakozó járdák rendben tartása. Szintén kérdéses a közterület-felügyeletek hatáskörének meghatározása, hiszen a fővároshoz tartozó közterületeken a fővárosi, míg a kerületi önkormányzathoz tartozó utakon a helyi felügyelet intézkedhet.
Ezért a gyakorlatban könnyen előfordulhat, hogy a Böszörményi úton szabálytalanul parkoló autóssal szemben a fővárosi, míg a járdára jogosulatlanul elhelyezett konténer ügyében a kerületi felügyelet az illetékes. Mint Kovács Lajos alpolgármester lapunknak elmondta, eddig tulajdonjogilag fővárosi és kerületi utak léteztek, a kezelői és fenntartói feladatokat azonban meglehetősen bonyolultan határozták meg a jogszabályok.
„Voltak olyan utak, mint például a Ráth György utca, amelyeknek a Hegyvidéki Önkormányzat volt a kezelője, azonban a karbantartásért a főváros felelt, azaz a felújításokat neki kellett finanszíroznia. Az új rendszerben megszűnt az üzemeltetői státusz, a közútkezelői jogkörök pedig módosultak. E szerint azokon az utakon, amelyeken tömegközlekedés zajlik, a főváros lett a közútkezelő, mindenhol máshol viszont a kerület kapta meg ezt a jogosítványt, azaz a többi közt meghatározhatja a burkolatbontás és helyreállítás rendjét, vagy éppen kiadja az úthasználati hozzájárulásokat” – foglalta össze a jogszabályi változások lényegét az alpolgármester, aki szerint mindez anyagilag ugyan előnyös lehet az önkormányzat számára, azonban szabályozás tekintetében meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremt.
„Elég csak arra gondolni, hogy az önkormányzat elvileg nem szólhat bele abba, mi történik a Kiss János altábornagy és a Márvány utcában, miközben a kettő között lévő Hertelendy utca kerületi fenntartású maradt. Így igencsak nehéz lesz egységes felújításokat megszervezni” – hangsúlyozta Kovács Lajos. Hozzátette, hogy a BKV-útvonalakhoz tartozó járdák fenntartása mellett az sem egyértelmű, kinek kell gondoznia a csatlakozó zöldsávokat, illetve parkokat.
Az önkormányzat szeretné egyértelműsíteni a feladatmegosztást, ezért tárgyalásokat folytat az illetékes minisztériummal és a fővárossal, utóbbival kétoldali megállapodásokra törekszik. A megbeszélések máris eredményt hoztak, úgy tűnik, a közterület-felügyeletek feladatkörében közel a megoldás. A XII. kerület területén alapvetően a hegyvidéki felügyelők intézkedhetnének, ugyanakkor bizonyos ügyekben – ilyen a BKV-járatok biztosítása, a tömegközlekedési eszközöket akadályozó járművek elszállítása, a behajtás a Normafához, valamint részben a teherforgalmi behajtási engedélyek ellenőrzése – a fővárosi közterület-felügyelet járna el.
MM.