„Egészségesre röhögte magát”

Hivatalos titulusa szerint okleveles nemzetközi nevetésvezető az eredetileg építészmérnök Domján Ferenc, a magyar hahota klubok megalapítója. A Kondor Katalin által vezetett legutóbbi beszélgetésen testvérével, az orvos, agykontrolloktató Domján Lászlóval arról meséltek, sok-sok példát is bemutatva, hogy a nevetésnek milyen jótékony hatása van nemcsak kedélyállapotunk, de egészségünk megőrzésére, sőt visszaszerzésére is.
„Külföldön egy újságírónő mondta el nekem a saját történetét. Miután megtudta, hogy gyógyíthatatlan a betegsége, semmilyen orvosi segítség nincs számára, elvonult pár napra egy szállodai szobába. Kollégáitól kért néhány videót rejtett kamerás felvételekkel, hogy ha már búcsúzni kell, akkor legalább vidáman tegye. El is volt napokig a filmekkel és a szakadatlan nevetéssel. Amikor visszament az orvosához, az döbbenten tapasztalta, hogy a szervezetében elburjánzott áttétek eltűntek, és a nő teljesen meggyógyult. Vagyis ő nem halálra, hanem egészségesre röhögte magát.”
Ez a történet aztán meg is alapozta a beszélgetés további irányát. Domján Ferenc például elmondta, hogyan találkozott a jóganevetéssel, ami – az úgynevezett kalkuttai légzéshez hasonlóan – szerinte az egész szervezetet átmozgatja, annyira, hogy egy kiadósabb jóganevetés, pontosabban gyakorlatsor után még izomláza is lehet az embernek. Természetesen a Barabás Villa közönsége is kipróbálhatta mindezt.
„A boldogságérzést függetleníteni kell a körülményeinktől – jelentette ki Domján Ferenc –, mi határozzuk meg a közérzetünket. A boldogság érzése elhatározás kérdése. Ehhez képest kimutatott tény, hogy amíg egy kisgyerek napjában háromszázszor nevet vagy mosolyog, egy felnőtt csupán tizenötször.” Szerinte a civilizációs ártalmak közé sorolhatjuk, hogy elfelejtettünk nevetni. „A természeti népeknél ez is természetes, nálunk azonban a stressz építi a gátakat. Márpedig hosszú távon a stressz ártalmas a szervezetre” – hangsúlyozta.
Domján László szerint a jóganevetés endorfint szabadít fel, erősíti az immunrendszert. Kondor Katalin ehhez hozzátette, hogy a SAS skandináv légitársaságnál bevált gyakorlat lett a napi húszperces irányított jóganevetés.
„Az ma már köztudott – folytatta Domján László –, hogy a rendszeres testmozgás egészséges. Az azonban egyelőre kevésbé, hogy meggyógyítja a cukorbetegséget. A nevetés pedig a rendszeres mozgáshoz hasonlóan hasznos, sőt példákból tudjuk, hogy rákot is gyógyított már.”
Az agykontrollnak is számos gyógyulást tulajdonítanak. A beszélgetésvezető kíváncsi volt rá, tehetség kell-e ahhoz, hogy ezt ki tudja jobban használni.
„Tehetség nem, inkább azt mondanám, hogy aki nagyobb bajban van, jobban képes használni” – válaszolta a hazai agykontroll elindítója. Mint mondta, az agy az elalvás határán termeli a legerősebb alfa-hullámot, s ez az állapot az, amikor agyunk a legaktívabb. Az agykontroll szerepe, hogy ilyenkor jobban ki tudjuk használni az amúgy két – Domján László szerint csak egy – százalékban kihasznált agyi kapacitásunkat.
Példákat is mesélt arról, hogy a négynapos tréning során elsajátított meditációs gyakorlatok milyen gyógyulásokat produkáltak. Megosztotta a közönséggel annak a gyereknek a történetét, akinek nem operálható, ám szerencsére nem rákos daganatot diagnosztizáltak a csontjában, és a fiú a gyerek-agykontrolltanfolyam elvégzése után minden este elképzelte: apró robotok dolgoznak a lábában, hogy eltüntessék a nem oda illő részeket – rövidesen az egészséges lábszáráról készült felvétel.
„Döbbenetes mértékben tudunk segíteni magunkon – húzta alá Domján László. – Az agykontroll nem csodaszer, de az orvosi kezelés mellett sokat segít abban, hogy meggyógyulhassunk.”

J. E.