Kormányzati támogatás a Normafa fejlesztéséhez

„Több mint száz éve síelnek itt a budapestiek, ám évtizedek óta nincs gazdája a pályáknak. Ennek ellenére egy-egy havas napon ellepik a sportolni vágyók a lejtőket, ilyenkor akár tíz-tizenöt ezer ember is feljön a hegyre. A környék más időszakokban is sokakat vonz, a Margitsziget után ez a második legnépszerűbb zöldterület a városban” – beszélt Pokorni Zoltán polgármester a Normafa jelentőségéről azon a sajtótájékoztatón, amelyet a helyszínen tartottak a környék fejlesztésével kapcsolatban.
Noha az emberek parkként használják a területet, jogilag erdőnek minősül, ezért nem épülhetett ki megfelelő infrastruktúra a látogatók kiszolgálására. Most azonban elhárultak az akadályok a fejlesztés elől, a kormány arról döntött, hogy biztosítja a szükséges jogi, pénzügyi támogatást a tervezett beruházásokhoz – jelentette be a polgármester.
A főváros legnagyobb parkja jön létre a Normafa, az Erzsébet-kilátó, a Libegő alsó végállomása és a zugligeti Fácános által határolt, több mint 300 hektáros területen, amelynek gondozását, fejlesztését a kormány döntése értelmében a Hegyvidéki Önkormányzat végzi majd. Az elkövetkező hónapok feladata a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, továbbá a részletes fejlesztési tervek kidolgozása lesz. „Természetvédelmi területről van szó, ezért úgy kell kialakítani a sípályák, síliftek nyomvonalát, a hóágyúkhoz szükséges víztározó helyét, hogy semmilyen természeti kárt ne okozzunk” – emelte ki a kerület vezetője.
Az egykori Fácános vendéglőnél létrehoznának egy nagy parkolót, onnan, a Harang-völgyből sílifttel juthatnának fel a látogatók a hegyre. Mindemellett a Hotel Normafa, illetve az egykori Hotel Olimpia környékén is bővítenék a parkolási lehetőségeket. „Kulcskérdés a közlekedés, időnként ugyanis több ezer autó próbál egyszerre leparkolni a területen. Sípályáknál általában a völgyben, nem pedig a hegy tetején szoktak megállni autóval, ezt szeretnénk itt is elérni” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán.
A közlekedési beruházások költségeinek legnagyobb részét a fogaskerekű vasút vonalának meghosszabbítására és korszerűsítésére fordítanák – hangzott el a sajtótájékoztatón. A fogast a Széchenyi-hegytől továbbvezetnék a Normafáig, a lenti végállomást pedig a Városmajorból a Széll Kálmán térre helyeznék át. A pálya átépítésével, korszerűbb szerelvényekkel a Széll Kálmán téri metrómegállótól negyed óra alatt fel lehetne jutni fogaskerekűvel a Normafához.
A tervek szerint megújulna a Libegő is, alkalmassá tennék kerékpárok szállítására. Pokorni Zoltán kitért arra, hogy a downhill-biciklisek jelenleg – a tiltás ellenére – az összes kirándulóösvényt használják, ami nemcsak önmagukra, hanem a kirándulókra is veszélyes, ezért azt tervezik, hogy a Libegő alatt jelölnek ki számukra egy pályát, ahol szabályozott keretek között kerékpározhatnának.
A síelők számára tervezett fejlesztések kapcsán Vincze P. Márton miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a normafai sípályánál, valamint az Anna-rét alatt kezdődő, úgynevezett egyetemi lejtőn egy-egy csúszó, azaz csákányos liftet alakítanának ki, ezek síszezonban működnének, míg a Normafa és a Harang-völgy között mind a négy évszakban használható ülőliftet építenének, amelyre a Mátyás király útnál is fel lehetne szállni. A szánkósok az Anna-réti kápolna környékén kapnak egy új pályát.

„Ide nemcsak síelni, hanem sétálni, kocogni, futni is járnak az emberek” – jegyezte meg a miniszterelnöki megbízott. A tervek kapcsán kiemelte, hogy felújítanák a Jánoshegyi utat, ahol a kerekes székesek, illetve a babakocsit toló szülők is kényelmesebben közlekedhetnének. Az út szélein rekortán borítású pályát építenének a futóknak. Bobpálya is készülne, ennek pontos helyszínéről még zajlanak az egyeztetések. Vincze P. Márton megemlítette, hogy a látogatók biztonsága érdekében térfigyelő kamerákat akarnak kihelyezni, télen pedig pályarendőrséget működtetnének, hogy megelőzzék a síbaleseteket.
Az előzetes becslések szerint a sportcélú fejlesztések összköltsége 5-6 milliárd forint, míg a közlekedési beruházásokra 15-20 milliárd forintot kell majd költeni. „Az Európai Unió következő hétéves költségvetésére, valamint állami forrásokra támaszkodnánk. Amennyiben az idén megszerezzük az engedélyeket, az érdemi munka már a jövő év elején elkezdődhet, így 2015 végére a projekt több fontos eleme is megvalósulhat” – ismertette Pokorni Zoltán a finanszírozás hátterét és az ütemtervet.
„Itt nem lesz olyan pályarendszer, mint az Alpokban, ahová napokra, hetekre utaznak síelni a turisták, a Normafa elsősorban a fővárosban élőket szolgálja. Ez a hely nagyon alkalmas arra, hogy a gyerekek megtanuljanak biztonsággal síelni, vagy az emberek munka után, az esti órákban kijöjjenek, és csúszkáljanak két-három órát” – összegezte a sípálya-rekonstrukció céljait a polgármester, aki szerint a Normafa egyedülálló adottságú, hiszen a központhoz ilyen közel eső fővárosi pálya Oslón kívül csak itt található Európában.

d.