Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Jatekos_titokzatossag

Játékos titokzatosság

Kevés az olyan kiállítás, amelynek nincs címe. Persze, olyannal is ritkán találkozunk, hogy a bemutatott művek alatt ne lenne valamilyen segítség, információ, ami elárulja, mit ábrázolnak. Várkonyi Lajos festőművész akvarellképei a Barabás Villában mindent a fantáziánkra bíznak.
„Ez a kis titokzatosság szellemi és vizuális feladat a néző számára. A művész felértékel minket, mert nem ad verbális fogódzókat. A képnek önmagában kell vizuális értékeket sugároznia. Ilyen értelemben próbára tesz minket a festő. Tudunk-e haladni vele, amikor rápillantunk a képre, pusztán a képi információ – ez divatos szó –, vagy a képi jelzések, motívumok, formák alapján?” – tette fel a kérdést Feledy Balázs művészeti író a megnyitón.
A címnélküliség többeket elgondolkodtatott. „Alapvetően derűs, harmonikus és szép világ. Manapság mindez nem jellemző a kiállításokra, mert általában a rútat, a szomorút ábrázolják. Ezek itt megnyugtató hangulatot keltenek a játékosságukkal" – mondta Klári, aki barátnőjével együtt szemlélte a színes akvarelleket. „Számomra érdekes, hogy egy férfi ilyen álomszerű, leheletfinom képeket tud alkotni. Sokáig lehet nézegetni ezeket, gondolatokat ébresztenek” – fűzte hozzá Róza.
A hölgyek arra a kérdésre, hogy milyen címet adnának a kiállításnak, egyszerre ezt felelték: „Mesevilág! Ez egy szép mesevilág!”
„Akár ez is lehetne – mondta mosolyogva az alkotó. – Az volt a célom, hogy a néző adjon címet a képeknek, a tárlatnak." Várkonyi Lajos a hétköznapokon egy négycsillagos szálloda éttermének az üzletvezetője, amikor pedig az íróasztal helyett a festőállvány mögé ül, ecsettel fest mesevilágot – amely most éppen a Barabás Villában látható július 13-ig.

BM