Weöres Sándorra emlékeztek a Farkasréten

Születése századik évfordulója alkalmából emlékező ünnepséget tartott Weöres Sándor farkasréti sírjánál a Nemzeti Örökség Intézete, a Magyar Írószövetség és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. A sírkert kilencedik parcellájának első sorában található vörös márvány sírt a Weöres család tagjai, pályatársak, barátok és tisztelők vették körül.
Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja Az élet végén című, 1969-ben írt Weöres-vers elszavalása után kiemelte: „Ebben a sírkertben nyugszik hazánkban a legtöbb olyan jeles személyiség, elsősorban tudós, művész, sportoló, aki életművével méltán kiérdemelte nyughelyének védettségét. 2002 óta Weöres Sándor Baumgarten-, Kossuth-díjas költő sírja is a sírkert része. A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság az idén is számos méltatlanná vált állapotú sírt újít fel – köztük elsőként állíttatta helyre Weöres Sándor sírkövét.”
Mákos Tamás, a Magyar Írószövetség Weöres Sándor Szavalóversenyének első helyezettje a Töredék című költeményt mondta el, majd Kalász Márton Kossuth-díjas költő méltatta Weöres művészetét, életútját. Felidézte egyebek mellett a kezdeti időket, amikor Pécsen, Csorba Győző költő és Várkonyi Nándor tudós-könyvtáros hatásának is engedve, Weöres Sándor fél év után felismerte, hogy a joghallgatói tanulmányoknál fontosabbá váltak számára a versek. Nem sokkal ezután, 1934-ben meg is jelent első kötete Hideg van címmel, még Pécsen, a Kultúra Könyvnyomdai Műintézet kiadásában.
„A magyar líratörténet szempontjából tanulmányozva ezeket az esztendőket, Babits, Kosztolányi, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc kötet-remekeit említhetjük – e légkörben indulni…!” – mondta Kalász Márton, ezzel is hangsúlyozva Weöres páratlan tehetségét.
Rövidesen, A kő és az ember címmel, már a Nyugat bocsátotta útjára a következő verseskötetet Budapesten. „Weöres Sándor persze nem lett hűtlen Pécshez, és a város sem hozzá. A Janus Pannonius Társaság több művét is megjelentette, és a kezdő baráti köréhez való hűsége demonstratívan élete végéig tartott” – fogalmazott a szónok.
A versek után egyebek mellett megszülető Bolond Istók sajátos prózanyelven elbeszélő költeménye és játékos kísérletek hosszú sora mutatta meg, hogy Weöres Sándor számos műfajban otthonosan mozgott, s lett méltán a huszadik századi hazai líra kiemelkedő alakja.

(i.)