Mindszenty József-szobor a Hegyvidéken

„»Az élet megalázta, a halál felmagasztalta« – Mindszenty József bíboros hercegprímás esztergomi sírjára vésték ezeket a szavakat, egy mondatba sűrítve és találóan összefoglalva e kemény magyar főpap életét – kezdte beszédét Pokorni Zoltán a mártír sorsú bíboros hercegprímás hegyvidéki szobrának avatóján, miután megköszönte a Kereszténydemokrata Néppártnak a szoborállítás kezdeményezését és a szervezőmunkát. – Talán nem is a kemény szó a legmegfelelőbb jelző a személyére, inkább a makacsul következetes. Mi sem mutatja jobban önállóságát, mint az a tény, hogy egyaránt ellenségként tekintett rá Szálasi és Rákosi, és erre megvolt minden okuk. Még VI. Pál pápával szemben is vállalta az engedetlenséget egy időre, amikor úgy érezte, hogy Róma reálpolitikából fakadó döntéseivel nem tud azonosulni.”
A polgármester a főpap emlékét felidézve arról szólt, mennyire szimbolikus része volt életének az 1945 és ’48 közötti időszak, aminek letartóztatása vetett véget, hiszen e négy év alatt – mint az ország első közjogi méltósága – töretlenül szembeszállt a kibontakozó kommunista diktatúrával.
„A harc, amelyet az egyház társadalmi szerepének megőrzéséért vállalt, ott és akkor az egész társadalom szabadságáért, valamennyiünk szabadságáért is folyt. Ezért tekintette személyét a kommunista diktatúra az egyik legfőbb és legveszélyesebb ellenségnek. Ezért zárták hamis vádak alapján börtönbe, ezért követelték Rómánál lemondatását hercegprímási posztjáról Kádárék ’56 után. És mi ugyanezért gondoljuk azt, hogy helyesen cselekszünk, amikor Mindszenty Józsefre emlékezve szobrot állítunk” – jelentette ki Pokorni Zoltán.
Az ünnepségen köszöntőt mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. „Magyarországon sokan és sokat szenvedtek a huszadik században kereszténységükért és magyarságukért, de áldozatával talán senki sem tudott olyan élesen rávilágítani a politikai rendszereken áthúzódó keresztényellenességre és magyarellenességre, mint Mindszenty tette – emelte ki. – Mindszenty József sorsa kulcs a magyar huszadik század megértéséhez, és iránytű a magyar jövő építéséhez. Sok európai társunkkal együtt hisszük, hogy a vallás, a nemzet és a család nem Európa múltja, hanem jövője. Hisszük, hogy nincs Európa kereszténység nélkül, nincs Európa az európai nemzetek nélkül, nincs európai önazonosság nemzeti önazonosság nélkül. Mi hiszünk a szeretet és az összefogás erejében. Megőrizzük magunknak, és az utánunk jövő magyar nemzedéknek továbbadjuk Mindszenty József igazságát” – mondta Kövér László.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a főpapot ért legfőbb vádra válaszul leszögezte, hogy Mindszenty alkotmányosan legitim első közjogi méltóságként emelte fel szavát a magyar függetlenségért. „Az új Alaptörvény kimondja, hogy 1944. március 19-e, tehát a német megszállás és 1990. május 2-a, a szabad választások közötti időszak tekintetében nem létezett nemzeti önrendelkezés, nem létezett nemzeti szuverenitás, azaz legitimitás sem létezett. Tehát tisztán alkotmányos szempontból Mindszenty Józsefnek volt igaza” – hívta fel figyelmet a politikus, hozzátéve, hogy király, kormányzó és kormányzóhelyettes nélkül az ország első alkotmányos közjogi méltósága az esztergomi érsek, vagyis Mindszenty József hercegprímás.
A résztvevőket levélben köszöntötte Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Mint írta, a szoborállítás nagyszerű tisztelgés szentéletű elődje emléke előtt, és értékes hozzájárulás a magyar nép igazi történelmi tudatának erősödéséhez.
Mindszenty József szobrát Bíró László tábori püspök szentelte fel. Az ünnepi ceremóniát követően az alkotó, Kontur András arról beszélt, hogy a helyszín saját fényeihez igazítva finomít még a portré vonásain, így a szállításkor történt sérülés miatti heveder nélkül, néhány héten belül padokkal, kivilágítva nyeri el végső formáját a mű.
„Mindszenty statikus póza a kimozdíthatatlanságát, összekulcsolt keze az áldásra emelés mozdulatát fejezi ki” – magyarázta a művész, aki hangsúlyozta: olyan arcot faragott, amely valamennyi fellelhető Mindszenty-portrét felidézi.

(a.)