Hegyvidéki Napok fergeteges hangulatban

A látásvizsgálattól a vérnyomás- és a légzésfunkciós méréseken keresztül a lúdtalpszűrésig mindenféle vizsgálaton részt vehettek az érdeklődők a tizenhatodik alkalommal megrendezett Hegyvidéki Egészségnapon. A jelenlévők köre szélesedett, hiszen mások mellett a Budai Egészségközpont és az Országos Gerincgyógyászati Központ is csatlakozott a programhoz.
„Azon túl, hogy számos egészségügyi intézmény található a Hegyvidéken, a polgárok is fontosnak tartják az egészségmegőrzést – magyarázta Kovács Lajos alpolgármester. – A Hegyvidéki Egészségnap lehetőséget ad arra, hogy időt, pénzt és energiát spóroljunk, hiszen egy délelőtt alatt komplex képet kaphatunk állapotunkról.”
Idősödés. Elfogadás. Aktivitás. Bölcsesség. A Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ standján ez a négy szó szerepelt. „Egy ilyen jellegű rendezvényen beszélgethetünk az idősekkel, könnyebben betekintést kaphatunk a múltjukba” – mesélte Szokoli Erzsébet intézményvezető, aki azt is elárulta, hogy a tavalyi egészségnapnak köszönhetően több gondozottat, klubtagot szerzett az intézmény.
Persze, nemcsak az idősebbek, hanem a gyerekek és a kismamák is megtalálhatták azt a helyet, ahol tanácsot, segítséget kaphattak szakemberektől. „A Szent János Kórház koraszülött-osztályára szervezünk egy baba-mama tábort, amely az újszülöttellátásra összpontosít. Célunk azoknak a kismamáknak segíteni, akiknek gondjaik vannak az etetéssel, szoptatással” – mondta a „babapara-programról” dr. Tory Vera, a János kórház koraszülött-osztályának neonatológusa. Mint kiemelte, a tábornak egyáltalán nem lesz kórházi hangulata, baba-mama szobákkal garantálják majd az otthonos környezetet.
A bevezetőben említett két cimborával, azaz Andrissal és Misivel – akik a borozást az egészségügyi szűrés eredményétől tették függővé – mi is találkoztunk az egészségnapon.

Amikor a programfüzetet forgatták, hallottam, hogy mindenképpen szeretnék kivizsgáltatni magukat.

– Igen? Biztos megint hangosabbak voltunk a kelleténél – nevetett Misi. – Csak akkor megyek orvoshoz, ha valami bajom van. De ha már itt lehetőség van rá, mindenképpen szeretném megtudni, valóban annyira egészséges vagyok-e, mint amilyennek érzem magam.

És valóban?

– Szerencsére minden rendben! A vérnyomásom és a cukrom „tankönyvbe illik”. A légzésfunkciós vizsgálaton gyengébb eredmény született, de szerintem csak annyi volt a baj, hogy nem fújtam meg teljes erőből a csövet.

Akkor jöhet a borkóstolás?

– Ahhoz még korán van. Tartogatjuk az erőnket az esti koncertre. Körbenézünk, milyen a hangulat a Gesztenyésben.

*

Kék fényben úsztak a fák. Az akciófilmbe illő hangulatról a közrendvédelmi nap résztvevői gondoskodtak. A gyerekek mentőkutyákat simogattak, bemásztak a tűzoltóautóba, rendőrmotorra ültek.
„Ha nagy leszek, tűzoltó szeretnék lenni! Már ültem tűzoltóautóban, de az sokkal kisebb volt, és csak hátra ülhettem be. Itt viszont előre is!” – ámuldozott a kis Botond, aki magára ölthette a tűzoltók egyenruháját, amiből alig látszódott ki, a sisak szinte teljesen elfedte az arcát, a kabát pedig a bokájáig ért.
Ismét ellátogattak a Gesztenyésbe azok a kutyák, akik értünk, emberekért dolgoznak, és bemutatták, hogyan viselkednek egy-egy akció során. Volt olyan eb, amelyik éppen mentésről érkezett, ám annak ellenére, hogy nagyon fáradt volt, intelligenciájával lenyűgözte a jelenlévőket. „Apa, vegyünk egy ilyen kutyát otthonra! – kérlelte édesapját egy kisfiú. – Szerintem a villanyt is fel tudná kapcsolni, ha szólnék neki!”

*

A Hegyvidéki Napok egyik legnagyobb sztárja mindenkit lenyűgözött kedvességével – és bégetésével. Bibi, a hároméves bárány húsvéti ajándéka volt valakinek, aki hamar rájött, nem lehet „örök barija” a kis állatnak. Bibi most a Noé Állatotthon Alapítványnál találta meg otthonát, csakúgy, mint a kölyök rókatestvérek.

Bibi után a rókák a legnépszerűbbek. Ők hogyan kerültek önökhöz?

– Az anyukájukat elütötte egy autó, így kerültek hozzánk – válaszolta érdeklődésünkre Fazekas István, az alapítvány önkéntese. – Mi neveljük, cumiztatjuk, etetjük őket. Ha nem gondoskodnánk róluk, elpusztulnának. Amikor felnőnek, rókarezervátumba kerülnek.

A kezén lévő sérüléseket a róka okozta?

– Igen, de akaratlanul. Szeretett volna kiugrani a kezemből, és mivel hosszúak a karmai, megsértett egy kicsit. De nagyon szelíd, jámbor ő is, a testvére is.

Ha felnőnek, akkor is ilyen jámborak maradnak?

– Kezdik megszokni az embereket, de nem lehet „visszavadítani” őket. Maximum az emberben nem látnak majd ellenségképet, akitől menekülni kellene. Emiatt befoghatják, vagy lelőhetik őket. Ezért is mennek majd rezervátumba, a többi róka közé.

*

A fergeteges hegyvidéki hangulatról a jobbnál jobb zenei fellépők is gondoskodtak. Lágy dallamokra lehetett andalogni a színes vásári forgatagban, vagy folk punkra tombolni a színpad előtt. A BeAd duó, az Iliosz táncház, a Django Free, Urbán Orsi és zenekara, a Harmónia, Szirtes Edina „Mókussal” kiegészülve, a Firkin és a Vivat Bacchus gondoskodtak a szombati nap zenei hátteréről.
A Firkin koncertjén gyerek, felnőtt, sőt nyugdíjas egyként táncolt. Olyan is volt, aki a szokásos esti futása közben ragadt ott, és melegítőben bulizott az ír zenei elemeket is felhasználó folk punk banda dalaira. „Annyira jó hangzása van, muszáj volt idejönni. Nagyon tetszik!” – lelkendezett János, aki az edzés helyett inkább egy korsó sör társaságában táncolt a Gesztenyés kertben.
Mint ahogy arról Hegyvidéki Napok-előzetesünkben írtunk, a Firkin tagjainak egyik legmeghatározóbb élménye az volt, amikor egy nyugdíjasbálban jártak, és sikerült igazi fesztiválhangulatot varázsolniuk. Nos, itt is akadtak idősek, akik a korukról megfeledkezve együtt rázták a fiatalokkal.
„Olyan jó dallama van, hogy nem tudok nem táncolni rá! Meg ahogy mondani szokták, nem csak a húszéveseké a világ!” – magyarázta a hatvannégy éves József, aki elmondása szerint évek óta nem mulatott még olyan jót, mint most.

*

A vasárnap úgy indult, ahogyan a szombat befejeződött: igazi fesztiválhangulatban. A MOM Kulturális Központban megrendezett néptáncgálán a kerületi, néptáncot tanuló gyerekek mutatták be műsorukat egy XI. kerületi csoport vendégszereplésével. A színháztermet megtöltő fiatalok a felnőtt néptáncos rendezvények hangulatát idézve együtt éltek minden produkcióval, s a színpadon táncolóknak a nézőtérről drukkolva-segítve énekelték a dalokat.
A megnyitón Fonti Krisztina arról beszélt, miért fontos, hogy a gyerekek már kicsi korban megismerjék a hagyományokat, azok őrzésének fontosságát. „A néptáncnak felbecsülhetetlen a pedagógiai hatása. Azok, akik a népi hagyományok tiszteletében nőnek fel, felnőttkorukban is az igazi értékekhez vonzódnak majd” – fogalmazott az alpolgármester.
A kedvesen igyekvő óvodásoktól a meglepően kiforrott tánctudású apróságokig sok mindenkit láthattunk a jól felépített műsorban. Ladányi Tamásnak, a Fekete István iskola tanulójának a közönség buzdító vastapsa kíséretében eltáncolt bravúros szólója például nemcsak e sorok írójának szemébe csalt könnyeket, a Csillagszeműek felnőtt profikat megszégyenítő fergeteges záró tánca pedig ismét egyértelművé tette, miért is kapta meg az együttes a Prima Primissima-díjat.

*

A Gesztenyés kertben eközben a Kolompos zenekar csalogatta a színpadhoz a legkisebbeket, majd Pokorni Zoltán köszöntötte a látogatókat. „Hatodik alkalommal rendezzük meg a Hegyvidéki Napokat, reméljük, az időjárás is kegyes lesz hozzánk – mondta a gyülekező felhők láttán a polgármester. – Eddig szinte minden évben megrendeztük a főzőversenyt, ám míg korábban meghívásos formában, az idei az első nyílt verseny, amire bárki jelentkezhetett” – utalt a délelőtt nagy attrakciójára, a Hegyvidéki MARHAjó főzőversenyre.
Ezután a Tiszta udvar, rendes ház pályázat eredményhirdetése következett, Pokorni Zoltán adta át az elismerő táblákat. A versenyben első helyezés ért el a Városmajor utca 48/b, a második a Diós árok 58., a harmadik pedig megosztva a Németvölgyi út 87. és az Ada utca 4/b lakóközössége lett. Különdíjat vehetett át a példás újrahasznosításért az Istenhegyi út 49., példás közösségért pedig az Istenhegyi út 39. Emléklapot kapott a Gaál József út 21/a, a Tornalja utca 4., a Kiss János altábornagy utca 59., a Csörsz utca 53., a Mátyás király út 12., az Istenhegyi út 65/a, a Szépkilátás út 7. és a Költő utca 2–4. lakóközössége.
A díjátadások után a legkisebbek legnagyobb örömére az Eszter-lánc Mesezenekarral folytatódott a műsor. Kárász Eszter és társai az addig is kitűnő hangulatot tovább fokozták kedves előadásukkal.
A fák lombjai alatt tizenöt csapat bográcsában rotyogtak a finomabbnál finomabb marhaételek. A polgármesteri és jegyzői titkárság, valamint hozzátartozóik alkotta gárda, a Bogrács párt(i) például zöldséges marhacsuporral nevezett a versenyre. Az ételt gondosan kavargató Pokorni Zoltán lapunknak elárulta a recept legfőbb elemeit: „Szalonnazsíron lepirítottuk a hagymát, erre került a hús, majd fokhagymát, gombát, sárgarépát, paprikát, paradicsomot, fűszereket, végül pedig újkrumplit adtunk hozzá. Hatfős a csapatunk, de még külön dekoratőrünk is van” – mutatott mosolyogva az éppen tüsténkedő Hartmann Hildára, a Barabás Villa vezetőjére.
A Kulturális Szalon főzőkülönítménye „pandúr gulyás velővel, tárkonyos-kapros-citromos besűrítéssel és csipetkével” elnevezésű ételkölteménnyel, a Fidesz-frakció Narancsvidék csapata pálinkával flambírozott marhahúsból készült kapros palóclevessel kápráztatta el a háromtagú zsűrit. Az elnök, Buday Péter mesterszakács, továbbá a két tag, Monspart Sarolta tájfutó-világbajnok és Konta Andrásné nyugalmazott középiskolai tanár, a hegyvidéki rendezvények visszatérő látogatója igen nehéz helyzetben volt.
„Három abszolút nyertese van a főzőversenynek, mégpedig a zsűri három tagja – mondta Buday Péter. – Fantasztikus főzőversenyen vagyunk túl, hiszik vagy sem, ilyen nehéz döntésben még nem volt részem, annyira finom volt minden étel. Ha a tizenkettedik kerületben mindenki ilyen jól tud főzni, akkor vigyázzanak, nehogy elhízzanak!”
Mivel valóban embert próbáló feladat volt a választás, a különdíjakon és helyezéseken kívül sajátos kategóriákat is megalkotott a zsűri, hogy mindenki nyerhessen (például a Németországba kijáró hentesek lettek a „legtöbbet utazók” győztesei). Hogy ez mennyire indokolt volt, átérezhette, akit az ínycsiklandó illatok a bográcsok köré csalogattak.
A főzőverseny első helyezettje a Marha jövője nevű alakulat lett kézzel szaggatott galuskával, sok szeretettel és jó alapanyagokból készült egyszerű gulyásleveséért. Második helyezést ért el a Kulturális Szalon csapata a velős ragujával, a harmadik díjat pedig a TIK-TAK gulya kapta burgundi marharagujáért. Különdíjakat is kiosztott a zsűri az Emődi Pincegazdák csapatának és a Narancsvidéknek a már említett palóclevesért.
Az eredményhirdetés után az Eric Sumo dj-set következett a színpadon, majd a Tükör Módszer Bemutatócsoport kápráztatta el (ismét) a közönséget a megdöbbentően szófogadó kutyusokkal. Az őket követő koncertek pedig folyamatosan egyre több felnőttet vonzottak a nézőtérre.

*

A színpadi produkciók és a megszokott, igényes kínálatú kézműves vásár mellett számos egyéb szórakozási, kikapcsolódási, sőt tanulási lehetőség várta a hegyvidékieket: élő csocsó, kémiai kísérletek, kosárhinta, kézműves-foglalkozások, küzdősport-bemutatók.
A Világ-Tér-Kép játékstandja igazi gyerekcsalogatónak bizonyult. Galambos Anikó – aki rövidesen a Hegyvidék „közösségi lámpása” lesz – elmondta: „Szemléletformáló játékokkal mutatjuk be az egyes fogyatékosságokat, a kicsik játékosan ismerhetik meg, hogyan is kell azokkal élni. A különböző anyagfajták tapintással történő megismerését, a csörgős párosítóval való hallást nagyon sokan kipróbálták. Meglepett engem és a jól felkészült önkénteseinket is, hogy a Braille-írás mennyire nem újdonság a gyerekeknek, mert az iskolában már mindnyájan találkoztak vele valamilyen formában. Nekem mint látássérültnek ez nagyon jó érzés volt, egyben biztató is, hogy nem lesz nehéz dolgom, ha elkezdjük a »közösség lámpása« munkát a kerületi gyengén látókért” – mondta.
A délben kerekedő vihart leszámítva az égiek meghallgatták a polgármester délelőtti kérését, és kegyesek voltak a Gesztenyés kert vendégeihez, akik aztán már végig kellemes melegben élvezhették a gazdag programot. Még a később hűvösre forduló idő ellenére is sokan maradtak, illetve érkeztek az esti programokra, a Magyar Császári Pillanatművek, Gájer Bálint és a Group ’N’ Swing, Ferenczi György és a Rackajam jó hangulatú koncertjeire, hogy aztán Répászky Miklós Dániel bárzongorajátékát hallgatva – s még egy-két utolsó pohárral megkóstolva az igényes borválasztékból – zárják az idei Hegyvidéki Napokat.

Boussebaa Mimi–Antal Ildikó