"A Cavinton a legismertebb, de csak az egyik"
Több évtizedes, az alkaloidkémia területén elért, nemzetközileg is számon tartott tudományos eredményeiért, kiemelkedő oktatói, publikációs és szakmai, közéleti tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Kalaus György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék oktatója. A jeles alkalomból elkötelezettségéről, sikerekről és a családjáról beszélgettünk a professzorral.
Sokan elsütik azt a viccet beszélgetés közben, hogy „nem emlékszem, be kell vennem egy Cavintont”? Mivel az önök kutatásainak köszönhetően fejlesztették ki a világhírű pirulát.
– Igen, tényleg sokan, de ez jó, mert ez is a siker egyik mutatója.
Mi kell a sikerhez?
– Nagyon sok munka, kitartás, türelem és áldozat. Nem elég sem nekem, sem a kollégáimnak, hogy napi tíz órát a laborban legyünk, sokszor az derül ki a zárási naplóból, hogy éjszakába nyúlóan is folyik a munka, főleg a fiataloknál. Ha ugyanis nem úgy megy a reakció, mint amire számítottunk, és nem a várt eredményt kapjuk, nem hagyhatjuk abba. Ez sokszor nemcsak a szakmai igényesség, hanem a gyógyszergyárak részére tett vállalás miatt is lényeges. A legnagyobb hazai kézben lévő gyógyszergyártó céggel állunk állandó kapcsolatban, és a szigorú határidők szorítása, bizony, megfeszített munkára kényszerít bennünket. De ha ez a kötelezettség nem lenne, akkor is azt tartanám, hogy az eredményekért először csak izzadságnak, a végén még „vérnek” is folynia kell!
Az egyetemi honlapnak adott interjújában azt mondta, hogy nem „edzője” fiatal kollégáinak, hanem ön közöttük a legidősebb csapattag.
– Nagyon lelkes és tehetséges fiatalok vesznek körül, öröm velük együtt dolgozni. Ahogyan abban a beszélgetésben is elmondtam, úgy éreztem, egy nagyon jó csapat kapitányaként vettem át a kitüntetést. Az ünnepség után visszajöttem a laborba, és minden hallgatónak, munkatársnak, kollégának megköszöntem a munkáját, hiszen együtt csináltuk, amit csináltunk. Nemcsak tudományos, hanem ipari szempontból is jelentős eredményeket értünk el. Több olyan molekulánk van, amiből gyógyszer lett, ezek közül a Cavinton a legismertebb, de csak az egyik.
El tudná magyarázni, nekem, a laikusnak, hogy mi a lényege a munkájának? Mit jelent az alkaloidkémia, vagy például az olyan kifejezés, mint a vinkamin?
– Nem olyan bonyolult, majd meglátja! A természetben, például a növényekben lévő hatóanyag, ami nitrogénatomot tartalmaz, az alkaloid. A vinkamin pedig a szép nevű télizöld meténgben található. A növény csak árnyas helyeken nő, öt-tíz centiméteres magasságra, gyönyörű, lila virága van. Ebből vonták ki extrakcióval a vinkamin nevű alkaloidot, amelyet a Richter Gedeon Gyógyszergyár vérnyomáscsökkentőként, Devincan néven hozott forgalomba. Ennek a molekulának a szerkezete közel áll a Cavintonéhoz. A vinkamin izolálása, majd gyártása az ötvenes években kezdődött Magyarországon. Az extrakciós úton nyert termék nem tudta kielégíteni a növekvő mennyiségi igényt, ezért a Richter felkért bennünket, hogy szintetikus úton kíséreljük meg a természetes anyag előállítását. A mintegy tizennégy hónapi munkánkat siker koronázta, megvalósítottuk a vinkamin totálszintézissel történő felépítését. Később a rendelkezésre álló természetes anyagból, a vinkaminból állították elő először a Cavintont.
És létrehozták a legismertebb magyar gyógyszert, amely nemcsak a hazai és az európai, de az amerikai és a távol-keleti piacot is meghódította.
– És nem mellesleg a legnagyobb anyagi sikert hozta a hazai gyógyszergyártás számára. Az előbb azt kérdezte, nem szoktak-e ezzel viccelődni.
Nem emlékszem…
– Igen, épp így…! De komolyra fordítva a szót, azt egyelőre kevesen tudják, hogy nem csupán a memória javítására használható a Cavinton, ugyanis a külföldi orvosi közlemények és beszámolók szerint sikeresen alkalmazzák például az orr–fül–gégészetben is, sőt, egy nemrégiben felismert időskori szembetegség kezelésére is javasolják több orvosi szaklapban.
Az utóbbi években, évtizedekben egyre jobban terjednek a szintetikust kiváltó természetes gyógydrogok, -teák. Ez a tendencia hogyan hat az önök munkájára?
– A gyógynövények és a gyógyteák hasznosak lehetnek, ha valóban tudjuk, mire és hogyan alkalmazzuk ezeket. Azonban annyira kevés bennük a hatóanyag, hogy gyakran literszámra kellene teát inni, hogy elérjük azt a hatást, amire például egy olyan tabletta alkalmas, amely a növényekből kinyert alkaloidot tartalmazza. Ha megtaláljuk, hogy az adott növényben melyik az a vegyület, amelyik hatásos, célszerű szintetizálni, mert ily módon nagyobb mennyiség állítható elő, és a beteg csak azt az anyagot veszi be, amelyikre valóban szüksége van.
A fia, Valter karrierje is azt mutatja, hogy a szülői példa ragadós, ő is komolyan veszi, amibe belekezd…
– Úszóként ismerték meg őt, Európa-bajnok volt, olimpián is részt vett. Az úszás révén sikerült az Egyesült Államokban tanulnia, s ennek köszönhetően szép karriert futott be. Egy ideig az USA és hazánk közötti együttműködést segítette, ma már azonban itthon dolgozik közgazdászként, üzletemberként, de az úszószövetségben is tisztséget vállal.
Hétköznap kilenc-tíz óra, végigdolgozott szombatok… A családja mennyi idő alatt szokott hozzá, hogy alig van otthon?
– A feleségem megértő, korábban ő is az egyetemen dolgozott. Vasárnap viszont mindig közös programjaink vannak, például kirándulunk, uszodába járunk. Nyaranta sokat utazunk együtt, gyakran külföldre is, emellett havonta kétszer-háromszor színházba is eljutunk. Így próbálom kompenzálni a hétköznapok sok elfoglaltságát. Ha az ember jól gazdálkodik az idejével, juthat mindenre, amit fontosnak tart.
Antal Ildikó