Templomot építettek a svábhegyi reformátusok

Több mint száz évet vártak a reformátusok, hogy végre saját imahelyük legyen a Svábhegyen is – hívta fel a figyelmet a gyülekezetet vezető Berta Zsolt lelkipásztor a Felhő utcai református templom felszentelése alkalmából megrendezett ünnepségen. Elsőként Illés Dávid esperes mondott templomszentelő imádságot az épület előtt, majd dr. Szabó István püspök átadta a templom kulcsát Berta Zsoltnak, valamint dr. Koncz Kornélia gondnoknak.

Az épület felavatását szimbolizáló nemzetiszínű szalag átvágása után, immár a templomtérben, dr. Szabó István szólt a jelenlévőkhöz. Mint elmondta, amikor tíz évvel ezelőtt közösen letették „a svábhegyi reformátusok százéves álmainak alapkövét”, biztosak voltak abban, hogy a templom felépül, hiszen mindig is ott szerepelt Isten örökkön való tervei között.
Ezért sem számolgatták az éveket a hívek, akiknek megvolt az erejük nem csupán összegyűlni, hanem egyetérteni és elköteleződni a közös ügy érdekében. Velük Jézus, akinek szavait Máté evangéliumában olvashatjuk: „Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám. Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” – emlékeztetett Szabó István.
Örömtelinek nevezte Pokorni Zoltán, hogy olyan erős közösségekkel büszkélkedhet a kerület, amelyek képesek nagyot és maradandót alkotni. Külön elismerést érdemel Berta Zsolt lelkipásztor, aki állhatatos munkájával a legnehezebb időszakokban is képes volt előremozdítani a templomépítés ügyét – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy az önkormányzat gondozásában most jelent meg a kötet, amely a svábhegyi református gyülekezet 1888 és 2012 közötti történetét dolgozza fel.
Pokorni Zoltán gratulált a jelen lévő Szilágyi Péter építésznek, aki – ahogyan fogalmazott – olyan ízig-vérig református templomot hozott létre, ahol nincsenek díszek, csupán beton, tégla és némi vakolat. Egy szakrális teret, ami nem akar másnak látszani, és ahol árnyék formál keresztet a falra – mondta a polgármester, aki az épület erényei kapcsán az ismert idézetet citálta: a tökéletesség nem az, amihez nincs mit hozzátenni, hanem amiből nincs mit elvenni.
A templomszentelés rendkívül jelentős esemény, mert egy élő közösség munkájának eredménye – jelentette ki Fedor Tibor. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője úgy látja, Magyarországnak a svábhegyi gyülekezethez hasonló minél több kisközösségre van szüksége.
Illés Dávid esperes komoly eredményként értékelte, hogy a Felhő utcaival együtt az utóbbi időszakban hat református templom építésének lehettünk tanúi a Budapest-Déli Református Egyházmegyében. A köszöntőket követően a keresztény egyházak képviselői osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel, majd M. Kiss Katalin keramikus egy levelet formázó plasztikával kedveskedett a gyülekezetnek.
Koncz Kornélia felelevenítette, hogy 1899-ben tartottak először református istentiszteletet a Svábhegyen, öt évvel később a hívek aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy a főváros adjon telket egy saját templom építéséhez. Erre azonban csak a XXI. században nyílt lehetőség, miután a Hegyvidéki Önkormányzattól ötven évre ingyen megkapta a gyülekezet a Felhő utcai területet.
Az építkezés 2003-ban kezdődött, az anyagi források előteremtéséhez az ünnepségen jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnök is segítséget nyújtott. Számos nehézséget leküzdve már áll a templom, azonban a munka még nem fejeződött be. Hátravan a templomsüveg elkészítése és a külső burkolás, ezek befejezéséhez újabb támogatásra lesz szüksége a gyülekezetnek.

M.