Építményadó-mentesség és kedvezmény a társasházaknak

A kerületben 1997 óta építményadót kell fizetni a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a nem magánszemélyek tulajdonában álló lakások után. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényre hivatkozva a fővárosi kormányhivatal a társasházak közös tulajdonában álló helyiségeire vonatkozóan a közelmúltban a korábbi gyakorlattól eltérő álláspontot fejtett ki: véleménye szerint adókötelezettség megállapításánál azt az általános szabályt kell alkalmazni, miszerint adóköteles az az alapterület, amelynek esetében a belmagasság meghaladja az 1,90 métert. Ennek alapján tehát adóköteles a társasház osztatlan közös tulajdonában álló valamennyi összegzett alapterület, így például a tároló, a közlekedő és a pince is.
Tekintettel arra, hogy az önkormányzat ezeket a területeket nem kívánja adóztatni, a képviselő-testület decemberi ülésén módosította az építményadóról szóló rendeletet. Szabályozta az adómentes helyiségek körét, valamint 75%-os kedvezményt biztosított a nem mentesített tárolókra abban az esetben, ha azokat a társasház semmilyen formában nem hasznosítja.
Jelentős mértékben csökkentette a testület a közterület-használati díj mértékét a vendéglátói teraszokra vonatkozó díjtétel kapcsán (az új tarifa szerint január 1-jétől az „A” kategóriába tartozó közterületeken 6500, míg a „B” kategóriába sorolt területeken 4500 Ft/m²/hó lesz a fizetendő díj). A díjcsökkentést Váczi János alpolgármester előterjesztőként azzal indokolta, hogy a vállalkozások visszajelzései szerint kigazdálkodhatatlan volt a fővárosi viszonylatban is igen magasnak számító tarifa, ami miatt több helyen inkább megszüntették a teraszokat. Az alpolgármester elmondta: azzal számolnak, hogy a díjcsökkentést követően többen üzemeltetnek majd teraszt, ezáltal pedig az önkormányzatnak többletbevétele származhat a közterületek hasznosításából.
Támogatták a képviselők, hogy a Kiss János altábornagy utca 31–33/a szám alatt lévő, „B” jelű egykori iskolaépület földszinti és első emeleti tereit (az étkező és konyha, valamint a tornaterem kivételével) a fővárosi kormányhivatal kerületi hivatalának használatába adja az önkormányzat. A döntés nyomán hamarosan egy helyre kerülhetnek a kerületi hivatal jelenleg szétszórtan működő egységei, köztük a Kiss János altábornagy utca 43–45. szám alatt lévő hatósági osztály, a Böszörményi út 40. alatti gyámhivatal, a Dolgos utca 7–9. számú házban található ÁNTSZ-iroda, továbbá a Széll Kálmán térnél lévő (Krisztina körút 2–4. alatti) okmányiroda, amely szűkössé vált a nagy ügyfélforgalom miatt. Pokorni Zoltán polgármester elmondta: az új helyen komfortosabb körülményeket és könnyebb parkolási lehetőséget tudnak majd biztosítani az ügyeiket intéző hegyvidéki polgárok számára.
Kezdeményezte a képviselő-testület, hogy az önkormányzat vegye át az államtól a Szilassy út 6. szám alatt található egykori kórházépületet, és felhatalmazta a polgármestert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kötendő, ingyenes tulajdonba adásról szóló megállapodás aláírására. Pokorni Zoltán elmondta, hogy a Fejlesztő Napközi Otthont szeretnék elhelyezni ebben az épületben, ahol a gondozattak szülei által régóta várt bentlakásos ellátást is el tudnák indítani. Az otthon jelenlegi, Tóth Lőrinc utcai épületét óvodává alakítanák át.
Testvérvárosi kapcsolatot létesítene a Hegyvidék és a Románia délnyugati részén fekvő magyarlakta város, Arad. A cél, hogy az oktatási és kulturális területen már jelenleg is meglévő kapcsolatok tovább erősödjenek, bővüljenek az önkormányzatok közti együttműködéssel.
Azzal is egyetértett a testület, hogy helyezzenek el emléktáblát a Kútvölgyi út 44. számú épület falán Fenyő Miksa, a Nyugat folyóirat egyik alapítója tiszteletére, aki ott élt 1940 és 1948 között. Az önkormányzat hozzájárulásával sétányt nevezhetnek el a MOM Park területén Süss Nándorról, a Magyar Optikai Művek alapítójáról.
Támfalomlás történt a Költő utcában: egy négy-öt méter magas kőfal az út felől a telkek irányába mintegy huszonöt méter hosszúságban beomlott, ami miatt a járda beszakadt, az útpálya pedig elmozdult a támfal felé. A kialakult állapot egyaránt veszélyezteti a gyalogos- és gépjárműforgalom biztonságát, valamint a járda alatt futó közműveket. Mivel a helyreállítás összköltsége rendkívül magas – közel 177 millió forint –, ezért a kerület a költségek 70%-ára vis maior támogatást igényel a Belügyminisztériumtól.

z.