Áprilisban veheti át a kerület a Normafa kezelését

A XII. kerületi önkormányzati képviselők februári ülésükön határoztak a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény alapításáról. Erre Pokorni Zoltán polgármester indoklása szerint azért van szükség, mert április elejére a Normafa-törvény alapján lezárul az érintett terület átadási folyamata, és kell egy szervezet, amelyik felelős az önkormányzat kezelésébe kerülő mintegy 340 hektáros parkerdő fenntartásáért, az erdészeti hatóság által előírt erdőgazdálkodási terv végrehajtásáért. A későbbiekben pedig, amennyiben a helyi népszavazáson az itt élők támogatják a terület rehabilitációját, ez a szervezet készítené elő a munkálatokat, amelyek célja, hogy a „gyalogosok, kerékpárosok, futók, lovasok, kutyások és mások egymást nem zavarva látogathassák a területet oly módon, hogy használat közben a természetvédelmi értékeket ne tegyék kockára”.
A polgármester megjegyezte: a parkerdő rehabilitációját a központi költségvetés támogatja, míg az önkormányzat az április 1-jén létrejövő új intézmény működtetésével az idén 26 millió forintot biztosítana erre a feladatra. „A kis, négy fővel megalakuló intézmény nem cég, nem gazdasági társaság, hanem az önkormányzat költségvetési szerveként működik majd” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, aki kitért arra is, hogy pályázatot írnak ki a szervezet igazgatói posztjának betöltésére.
A testületi vitában Sipos Péter (Párbeszéd Magyarországért) elmondta: a népszavazás eredményének ismerete nélkül az intézmény megalapítása azt a rossz üzenetet közvetíti a polgárok felé, hogy az önkormányzat figyelmen kívül hagyja a véleményüket. Szerinte a fenntartással kapcsolatos szervezőmunkát és a népszavazás előkészítését a polgármesteri hivatal munkatársai is el tudják végezni.
A polgármester szerint az intézmény megalapítása éppen azért fontos, mert az önkormányzat felelősséget vállal a fenntartásába kerülő parkerdőért, az erdészeti hatóság által előírt erdőgazdálkodási terv végrehajtásáért, valamint a területen lévő és az önkormányzat vagyonkezelésébe kerülő több mint ötven ingatlanért. Emellett igyekszik a lehető legalaposabban előkészíteni a kerületi népszavazást, hogy legyen miről dönteni. Ezek a feladatok egyébként is több irodát érintenek az önkormányzatnál, ezek koordinálását, felügyeletét végzi majd az új kis intézmény.
A polgármester válaszában arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen nagyságrendű vagyonkezelői jogot még soha nem kapott önkormányzat. Az előkészületekkel lassan egy éve foglalkoznak a polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási, városrendezési és főépítészi, pénzügyi, jegyzői irodáinak munkatársai, s a feladat összetettsége miatt jutottak arra az elhatározásra, hogy létre kell hozni egy koordináló szervezetet.

Véleményezték a főváros szabályozási terveit

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint ez év júliusáig új településszerkezeti tervet, valamint rendezési szabályzatot kell elfogadnia a fővárosnak. A fővárosi önkormányzat elkészítette ezek tervezeteit, amelyek kapcsán a Hegyvidék képviselő-testülete – a városrendezési és főépítészi iroda előkészítő munkája alapján – számos észrevételt tett.
Kovács Lajos alpolgármester elmondta: az új fővárosi szabályozás a beépítési sűrűséget és magasságot úgynevezett terület felhasználási egységekre, azaz utcák által határolt területekre bontva határozná meg, ami sok bonyodalmat okozna, hiszen az egy-egy ingatlanra vonatkozóan eddig meghatározott kerületi szabályozás paraméterei – szintterületi mutatók, épület-, homlokzat- és párkánymagasság – sok esetben értelmezhetetlenné válnának. Ráadásul azokon az építési telkeken, amelyek valamelyik jelentősen túlépített területegységen belül találhatók, gyakorlatilag semmit sem lehetne építeni – ez pedig kártérítési kérdéseket is felvet.
Védetté nyilvánította az önkormányzat a Mátyás király út 32. szám alatt található egykori Gergelyi–Friedrich-villa épületét a hozzá tartozó melléképülettel és az utcafronti kerítéssel együtt. Az indoklás szerint az építéskori kialakítását máig őrző villa, amely jelenleg a Holland Királyság nagyköveti rezidenciájaként működik, valamint a hozzá tartozó historizáló tájképi kert egységesen és épségben fennmaradt együttest képeznek, ami napjainkra ritkaságszámba megy, ezért kiemelten fontos a megőrzése.

Az állam átvállalta a teljes hitelállományt

A testület támogatta, hogy az állam átvállalja az önkormányzat még fennálló – a korábbi adósságkonszolidációból kimaradt – teljes hitelállományát. A kerület adósságállománya 2013. december 31-én közel 9 millió euró, valamint több mint 10 millió svájci frank összegű kötvényekből és 228 millió forint bankszámla-hitelkeretből állt össze, s mindegyik tétel megfelelt az állam által történő konszolidáció feltételeinek.
Döntés született a Virányos út 48. szám alatt lévő melléképület további bérbeadásának meghirdetéséről, a mostani bérlő, a Budapesti Japán Iskola szerződése ugyanis a jövő évben lejár. A Kiss János altábornagy utca 31–33/a szám alatt található „B” jelű, korábban az ELTE középiskolájaként használt épület kapcsán újabb bérleti pályázatot írnak ki.
Fonti Krisztina alpolgármester előterjesztése alapján Hegyvidéki Közösségépítő díjat alapított a képviselő-testület, amit minden évben március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepségen ad át a polgármester. Az elismerésben azok részesülhetnek, akik a kerületben közösségszervező munkájukkal kiemelkedőt alkottak, vagy tevékenységükkel elősegítették a közösségi szellem kialakulását, az egyének közösséggé formálódását.
A Hegyvidék Közbiztonságáért néven Váczi János alpolgármester javaslatára tavaly novemberben alapított díjjal a képviselők határozata alapján az idén egy rendőrt és egy tűzoltót jutalmaznak. Az elismeréssel járó oklevelet és a százezer forint pénzjutalmat a Hegyvidéken évek óta kiváló munkát végző Sivadó Zsolt rendőr főtörzsőrmester, valamint Mészáros Sándor tűzoltó törzsőrmester veheti át.

z.