Martin Luther Kingtől a rakacai cigányokig

Martin Luther King születésének évfordulója jelentős esemény az Egyesült Államokban, olyankor még inkább ráirányul a figyelem a hátrányos megkülönböztetések elleni küzdelem fontosságára. Az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban ennek kapcsán tolerancianapot rendeztek, itt láthatta először a nagyközönség Benda Iván fotóművész Van egy álmunk című vándorkiállítását, amely a következő hónapokban (az amerikai nagykövetség jóvoltából) több budapesti iskolába és vidéki városba is eljut.
A rendezvényt megnyitó Patkó Lajos iskolaigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a diákok tanulnak Kingről, tudják, hogy nemes eszmékért, az emberek közötti egyenlőségért harcolt, és mindössze 39 évet élt. Véleménye szerint a tanultakat ki lehet kérdezni, számon lehet kérni, de sokkal fontosabb, hogy a tolerancia a gyerekek gondolatvilágának részévé váljon.
Ezt segíti az öt évvel ezelőtt Pokorni Zoltán polgármester kezdeményezésére elindított karitatív munka is: a tizenegyedikesek minden januárban két hetet töltenek el egy segítő intézményben, így megtapasztalják az elfogadás érzését. Az első évben a diákok harmada jelentkezett, a másodikban dupla annyian, ma pedig már szinte kivétel nélkül mindenki részt vesz az önkéntes programban.Szintén a tolerancia erősítését szolgálta, hogy négy évvel ezelőtt az iskola tanulói ellátogattak a sajnálatos események miatt az ország figyelmének középpontjába kerülő Olaszliszkára. Az igazgató szerint a mostani kiállítás újabb lépés a Martin Luther King által megálmodott világ felé, amelyben kizárólag a tulajdonságai alapján ítélik meg az embereket.
Benda Iván a kiállításmegnyitón elmondta, hogy Rakacán és a környező csereháti települések egy részén kizárólag cigány emberek élnek, alig van munkalehetőség, nincs gyógyszertár, és busz is csak naponta egyszer jön, az ottaniak segélyből, gombászásból tartják fenn magukat. A tárlaton bemutatott fotók a mindennapjaikba, küzdelmeikbe és örömeikbe engednek bepillantást.
Dimitri Tarakhovsky kultúrattasé Martin Luther King életútját elevenítette fel. Az emberjogi aktivista baptista lelkész olyan országban szeretett volna élni, ahol a fehérek és a színes bőrűek békében megférnek egymás mellett. 1968. október 4-én merénylet áldozata lett, halála azonban nem volt hiábavaló, hiszen részben annak hatására az USA kormánya jóváhagyta azt az emberjogi törvényt, amely szerint faji, vallási és nemzetiségi alapon nem lehet megkülönböztetéseket tenni a lakhatás és az ingatlaneladás során. A kultúrattasé King egyik közismert gondolatával búcsúzott az Arany János iskola diákjaitól: vagy megtanulunk testvérekként együtt élni ezen a bolygón, vagy bolondokként elpusztulunk.

M.