Ne hagyjuk, hogy fájjon!

A kor előrehaladtával egyre többeket érintő reumás panaszokat vette górcső alá dr. Szíjártó Katalin, a Budai Egészségközpont munkatársa az Egészséges Hegyvidék program keretében havonta megrendezett Idősek Egészség Iskolája legutóbbi előadásában. A neurológus, fizioterápiás és reumatológus szakorvos bevezetőjét egy otthon is elvégezhető teszt ismertetésével kezdte.
Ha egy középkorú férfi vagy nő le tud úgy ülni a földre, majd felállni, hogy közben legfeljebb csak az egyik kezét használja, akkor jó esélyei vannak a reumás fájdalmaktól mentes, hosszú életre. Akkor sem kell azonban elkeseredni, ha a tornagyakorlat egyelőre nem sikerül, hiszen az ehhez szükséges képességek fejleszthetők. Lényeges a mozgásban gazdag életmód, ez ugyanis a legjobb eszköze az ízületek és lágyrészek betegségeinek jó részét magában foglaló reuma megelőzésének, illetve karbantartásának.
Kitüntetett figyelmet érdemel a táplálkozás. A főképpen a középkorúakat és az idősebb korosztályt érintő izomgörcsök – jellegzetes tünet az éjjeli vádligörcs – az étkezési szokások megváltoztatásával jó eséllyel kordában tarthatók. Fontos, hogy étkezések után három-négy órán belül ne terheljük meg túlzottan magunkat, sportolás előtt pedig mindig melegítsünk be. Nagyobb séta, kocogás vagy házi munka előtt kevesebb ételt és folyadékot fogyasszunk, azt követően viszont bőségesen igyunk.
A lágyrészelváltozások között az ízületi és íngyulladások a legjellemzőbbek, sokaknak okoz gondot az Achilles-ín-gyulladás, a teniszkönyök, valamint a számítógép-használat miatt a kezekben kialakuló állandó ínhüvelyi izgalom. Jól ismert probléma az úgynevezett „pattanó ujj” szindróma, ami röviden annyit jelent, hogy a megvastagodott inak miatt a behajlított ujjunkat már csak a másik kezünk segítségével tudjuk kiegyenesíteni.
A lágyrészelváltozások oka lehet az egyoldalú, statikus mozgásokból adódó túlterhelés, valamint az endokrin betegségek. Ez utóbbi csoportba a többi között beletartozik a vállízület-gyulladással kísért cukorbetegség és az izomgörcsöt, izomfájdalmat kiváltó pajzsmirigy-alulműködés is.
Az ízületek túlterhelése miatt előfordulhat a bőr és az ín között elhelyezkedő folyadék, a burza kitüremkedése. Burzitisz főképpen a vállnál, a könyöknél alakulhat ki, ilyenkor az ízületi nyugalom biztosítására kell törekedni, amit kiválóan szolgál a kompressziós pólya. Szintén gyulladás eredménye a kopott térdízületben jelentkező Baker-ciszta, valamint a magas húgysavszinttel együtt járó köszvény, amire a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint hajlamosít.
Ízületi gyulladás kiváltója lehet a pikkelysömör, míg a legsúlyosabb kórkép a reumathoid arthritis, ami a kisízületek szimmetrikus gyulladását jelenti, és lágyrészkárosodással párosulhat. Ennek alapvetően genetikai háttere van, autoimmun betegség, azaz egy korábbi vírusinfekció is kiválthatja. Szerencsére ma már vannak olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a gyulladást.
Az ízületi kopás (arthrosis) a 65 év feletti lakosság nyolcvan százalékát érinti, a tünetek azonban jóval kisebb arányban jelentkeznek. Nem tesz jót az elhízás, az alkohol rendszeres fogyasztása és a dohányzás. A prevenciót szolgálja a rendszeres napi mozgás, az ízületi torna és általában az egészséges életmód. Nagyobb ízületi problémák megelőzéséhez a megfelelő szék használata, valamint a lakás akadálymentesítése javallott, amibe beletartozik a botlásveszélyes küszöbök, szőnyegek eltávolítása is.
Dr. Szíjártó Katalin hangsúlyozta, hogy a mozgásszervi betegségek a várható életkort is befolyásolják, hiszen egyebek közt növelik a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját. Ezért is megdöbbentő, hogy az Európai Unió államaiban és Magyarországon is a mozgásszervi megbetegedések fordulnak elő a leggyakrabban.
A szakorvos végül mindenkit arra intett: ne akarjuk úgy elviselni a fájdalmat, hogy nem teszünk semmit a kiváltó ok ellen. A rossz életminőség ugyanis komoly mentális problémákat is előidézhet, ráadásul a fájdalom egy idő után annyira kisugárzik, hogy már nagyon nehéz megállapítani, melyik szervünkkel van gond valójában.

MM.