Ötszáz év hegyvidéki legendái
Az elmúlt években számtalan érdekességet ismerhettek meg a kerület történelme iránt érdeklődők azokon az időszaki tárlatokon, amikkel a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai örvendeztették meg a látogatókat. Volt már iskolatörténeti válogatás, máskor térképeken mutatták be a Hegyvidék kialakulását, legutóbb pedig a helyi moziknak állítottak emléket. Június 25-én új helytörténeti kiállítás nyílik Hegyvidéki legendák címmel.
Mátyás király korától, a reneszánsztól a 20. század hetvenes éveinek szocialista érájáig ötszáz év történelmét öleli fel a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény új tárlata, a Hegyvidéki legendák, amely érdekes, rejtélyes történeteket mutat be. A legkorábbi ezek közül a Városkút históriája: a kutat Mátyás király építtette ki, hogy föld alatti vezetéken friss ivóvizet juttasson fel a budai várba. A Svábhegy gyomrába nyúló gótikus folyosó (amelyben a forrásvíz csordogál) bemutatása mellett alaprajzok, régészeti felmérések, valamint a Városkút vízvezetékrendszerének eredeti, régészek által feltárt darabjai segítik az ismeretszerzést.
Több téma a 19. századba repíti vissza a látogatókat, akik megismerhetik annak az országos botránynak a történetét, amit Kossuth Lajos zugligeti letartóztatása kavart. Érdekesség, hogy először látható kiállításon az az eredeti miseruha, amelyet Erzsébet királyné adományozott 1860-ban az istenhegyi Szent László-plébániának, a kerület legrégebbi templomának. Erzsébet királyné amúgy is sokat „szerepel” a kiállítóhelyiségben: láthatók mindazok a helyek, amelyeket Ferenc József hitvese meglátogatott, és azok is, amelyeket róla neveztek el, mint például az Erzsébet kórház, az Erzsébet Szanatórium vagy a János-hegyi Erzsébet-kilátó.
A tárlat rendezői igyekeznek tisztázni a budai hegyek legismertebb kirándulóhelye, a Normafa néveredetét. Kiderül, mit jelentett a „norma-nap”, vagy hogy mi köze Bellini olasz zeneszerző operájának a híres növényhez.A 20. századi legendák iránt érdeklődők sem maradnak információk nélkül. Kevéssé feldolgozott terület a Hegyvidék második világháborús múltja, erre tesz kísérletet a tárlatnak az a része, ahol ostrom utáni fotókat, eredeti tárgyakat, valamint óvóhelyalaprajzokat mutatnak be. A többi között megismerhetők a Farkasréti temetőben, vagy a Krisztinavárosban zajló harci események, és az is, hogyan hullámzott a front szinte óráról órára változva ezeken a helyeken, illetve hová menekült a civil lakosság az ostrom idején (egy jól kiépített, az Ördög-orom sziklájának oldalába vájt, mérnökök tervezte bunkerbe, valamint a helyi lakosság által épített föld alatti járatrendszerbe a Denevér út vonalában).
Közvetlenül a háború után a Budakeszi út mellett alapította meg Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a Gaudiopolisz elnevezésű gyermekotthont, ahol az üldözött gyerekeket bújtatta: a német megszállás alatt a zsidókat, a kommunisták hatalomátvétele után pedig a polgári és nemesi származásúakat. Korabeli gyermekjátékok, valamint Sztehlo eredeti használati tárgyai segítségével elevenedik meg ez az időszak.
A kiállítás létrehozói az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kerületi működését is górcső alá vették. Bemutatják Rákosi Mátyás Lóránt utcai villáját, továbbá az ÁVH által vallatásokhoz használt Eötvös úti épületet. A különféle „legendákat” több esetben filmbejátszások színesítik.
A tárlatot június 25-én 18 órakor nyitja meg Pokorni Zoltán polgármester. A Hegyvidéki legendák helytörténeti kiállítás ingyenesen megtekinthető a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény nyitvatartási idejében: kedden, csütörtökön és pénteken 10–18 óráig. Cím: XII., Beethoven utca 1/b.
B. A.