EsterházyJánosra emlékeztek
Egy évvel ezelőtt avatták fel Esterházy János egész alakos bronzszobrát a Gesztenyés kertben. Az évforduló alkalmából az emlékmű felállítását kezdeményező Esterházy János Szoborért Egyesület koszorúzással egybekötött ünnepségen idézte fel a mártírhalált halt felvidéki magyar politikus alakját.
Esterházy János 1901-ben született Nyitraújlakon. A trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolt otthonát azt követően sem hagyta el, hogy családja minden vagyonát elkobozták. A politikusi pályát választotta, az óhazától elszakított felvidéki magyarság megmaradása érdekében dolgozott.
1942. május 15-én a szlovák parlamentben egyedüli magyar képviselőként nem szavazta meg a zsidók kitelepítését, 1944-ben pedig sok száz zsidó, lengyel, cseh és szlovák embert mentett meg, majd nyilatkozatban tiltakozott Magyarország német megszállása ellen. Mindezek ellenére a második világháború után háborús bűnösnek bélyegezték meg, először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték, több helyen raboskodott. A morvaországi Mírovban halt meg 1957. március 8-án.
Esterházy politikusi erényeinek és emberi tartásának mementója a Gesztenyés kertben tavaly május 15-én felavatott szobor, amelynél az egyéves évforduló alkalmából az emlékhely létrehozását kezdeményező Esterházy János Szoborért Egyesület tartott megemlékezést. A bensőséges hangulatú ünnepségen Martonyi Árpád a Rákóczi Szövetség Esterházy János Emlékbizottságának nevében mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy sajnos sokan még mindig nem tudják pontosan, ki volt Esterházy János. Pedig a 20. század egyik legnagyobb magyar államférfijéről van szó, akinek jelentősége Tisza István és Bethlen István miniszterelnökéhez fogható.
A legnehezebb időkben, a két világháború között állt ki az elszakított felvidéki magyarság jogaiért, a magyar iskolák, óvodák és templomok megmaradásáért. Martonyi Árpád kiemelte, hogy amíg mi, magyarok, a lengyelekkel együtt Esterházy Jánosban – édesanyja lengyel származású volt – a hőst tiszteljük, tíz évvel az uniós csatlakozás után a visegrádi négyek közé tartozó szlovákok és csehek még mindig háborús bűnösnek tekintik. Pedig Esterházy maga mondta, hogy nem kér sem a német barna, sem a szovjet vörös diktatúrából.
Szerencsére vannak előremutató jelek is, a motoli temető tömegsírján már szerepelhet a neve, sőt egyes szlovák történészek sokkal engedékenyebben nyilatkoznak róla. Szülőhelyén, Nyitraújlakon pedig a templomban magyar, szlovák és lengyel nyelvű táblát állítottak tiszteletére, amelyen köszönetet mondanak a családnak, hogy életben tartotta a falut. Mindez azt mutatja, hogy bár Esterházyt jogi szempontból a mai napig nem mentették fel a hamis vádak alól, az ottani társadalom már egészen másképpen vélekedik róla – hangsúlyozta Martonyi Árpád.
Az ünnepi beszédet követően Esterházy János tisztelői, az önkormányzat, a Rákóczi Szövetség, valamint az Esterházy János Szoborért Egyesület képviselői helyezték el virágaikat a szobornál.
sm