Kiszámíthatóságra van szükség az iskolákban

Miért búcsúzott el 2010 novemberében a Hegyvidéki Önkormányzat oktatási irodájától, és miért döntött úgy ez év elején, hogy visszatér a kerületbe tankerületi vezetőként?

– Komoly szakmai kihívást jelentő felkérés érkezett a XVIII. kerületből 2010-ben: az ottani, ötvenkét egységből álló, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, szociális intézményeket, valamint közművelődési és sportlétesítményeket is magában foglaló önkormányzati intézményhálózat működésének felügyeletére kaptam megbízást irodavezetőként. Ez a nagyméretű hálózat 2013. január elsejéig állt fent, ekkor, mint ismeretes, az állam átvette az iskolák fenntartását. Az átalakulás után egyre inkább hiányzott az oktatási intézményekkel kapcsolatos feladatellátás, ezért jeleztem a feletteseimnek, hogy a tanügyigazgatásban szeretném tovább kamatoztatni tudásomat, tapasztalataimat. Erre végül ez év februárjában kerülhetett sor, amikor is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnökének a javaslatára az Emberi Erőforrások Minisztere az önkormányzat egyetértésével kinevezett a hegyvidéki tankerület igazgatójának.

Hogyan tudja hasznosítani irodavezetőként szerzett tudását a tankerület élén?

– Tizenegy évig voltam oktatásiiroda-vezető a kerületben, ez idő alatt sikerült alaposan megismerni a helyi intézményhálózatot, és azon belül az iskolák működését, kiváló munkakapcsolatot alakítottam ki az igazgatókkal. Munkám során több jelentős szervezeti átalakításban, fenntartóváltásban is közreműködtem, ezek a tapasztalatok jól jönnek most, hiszen az iskolairányítás állami kézbe vételével teljesen új fenntartói rendszer jött létre.

Az államosítás megváltoztatta az iskolák életét?

– A kerületi diákok és a tanárok mindennapjait alapvetően nem befolyásolta az új rendszer felállítása. Leginkább az igazgatók feladatköre változott meg, akik pénzügyi menedzselés helyett ma már inkább a szakmai irányítással foglalkozhatnak. A hegyvidéki iskolák mintegy hétszáz közalkalmazottjának a tankerület lett a munkáltatója, tehát a kinevezésekkel, státuszok megszüntetésével kapcsolatban, valamint fegyelmi eljárásokban a tankerület intézkedik. Mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az igazgatóknak ne lenne felelősségük, beleszólásuk az előbbi ügyekbe – például továbbra is ők választják ki, ki nyerjen felvételt a jelentkezők közül egy-egy álláshelyre –, ráadásul az egyéb munkáltatói jogok, mint a szabadságkiadás, munkaidő-beosztás, feladat-meghatározás, ellenőrzés is náluk maradtak.

A központosítás miatt sokan attól félnek, hogy hosszabb távon eltűnhet az iskolák eddigi sokszínűsége. Erről mi a véleménye?

– Jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy kiszámíthatóságot, stabilitást biztosítsunk, erre van a legnagyobb szüksége az intézményeknek egy ilyen nagymértékű átalakítást követően. Úgy gondolom, meg kell őriznünk az iskolák tevékenységének működőképes elemeit, ugyanakkor számos ponton finomításra szorul az intézmények finanszírozása – arra számítok, hogy ezekre a részletkérdésekre az új kormány érdemi válaszokat ad az elkövetkező hónapokban. Tankerületi igazgatóként azt szeretném elérni, hogy még inkább elő tudjuk segíteni az intézmények specializációját, ehhez azonban meg kell teremteni a nyugodt, kiszámítható működés feltételeit.

Aktuális téma a beiratkozás: minden jelentkezőnek sikerült a kerületben helyet biztosítani?

– Igen, minden gyermeknek találtunk helyet, sőt, 95%-ukat oda tudtuk felvenni, ahová a szülő kérte, amiben nagy szerepe volt az intézményvezetők konstruktív hozzáállásának. A KLIK által működtetett kerületi intézményekbe – amelyekbe nem tartoznak bele a magán-, az egyetemi és az egyházi fenntartású iskolák – összesen négyszázhuszonnyolc gyermeket veszünk fel, így szeptemberben tizenhét elsős osztály indulhat. A Németvölgyi és a Zugligeti iskolában a 2013–14-es tanévhez viszonyítva bővül az első osztályok száma, az előbbi intézményben négy, az utóbbiban kettő indul. A Tamásiban ahhoz, hogy ismét háromosztálynyi elsőssel kezdhessék meg a tanévet, egy újabb épületszárny kialakítására van szükség, amit az önkormányzat vállal saját forrásból – a tankerület a berendezés költségeit finanszírozza.

A következő tanévben is ingyenes lesz a tankönyv minden elsősnek?

– Igen, és nemcsak az elsősöknek, hanem a másodikosoknak is, továbbá a felsőbb évfolyamokon mindenki másnak, akinek ez rászorultság alapján jár. Vélhetőleg a jövőben az elsősöknek minden évben új tankönyvet adunk, míg a másodikosoknak – és aztán később, felmenő rendszerben másoknak is – már úgynevezett tartós tankönyveket biztosítunk, amelyeket a tanév végén használható állapotban vissza kell majd adni az iskolának.

kd.