Egészségesen, stresszmentesen
Hogyan szabadulhatunk meg a stressztől? – tette fel a kérdést az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem áprilisi előadásában dr. Császár Noémi. A pszichológus szerint a válasz a boldogságban keresendő: ha képesek vagyunk kiegyensúlyozottá tenni életünket, megtaláljuk a pillanatok örömét, biztosak lehetünk abban, hogy megszabadulunk a testet és lelket egyaránt pusztító negatív stressztől.
A sokak életét megkeserítő stresszről esett szó az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában a MOM Kulturális Központban. Dr. Császár Noémi, a Budai Gerincgyógyászati Központ osztályvezető pszichológusa bevezetőjében elmondta, legértékesebb kincsünk az idő, hiszen az állandóan fogy, mindig kevesebb van belőle. Ezért fontos, hogy az időbeosztásunk a boldogságunkat szolgálja. Sajnos, ez sokszor nincs így, ami stresszhelyzetet eredményez. Ahogyan az is, amikor a vágyainkkal ellentétesen élünk, leginkább azért, mert úgy gondoljuk: máshogyan nem tudjuk megteremteni anyagi biztonságunkat. A magunkkal való elégedetlenség is a stressz forrása lehet.
Orvosi szempontból a stressz olyan túlingerelt állapot, amit rossznak tartunk, illetve képtelenek vagyunk feldolgozni. Elmondható, hogy részben saját magunk idézzük elő. Nem véletlen, hogy a kisgyerek kétéves koráig semmitől sem fél, sőt tériszonya sincs.
Léteznek ugyanakkor stresszt okozó velünk született félelmek: a kígyótól, az erős hangoktól, a sötétségtől való rettegés a legtöbb emberben genetikailag kódolt. Ezekről nem tehetünk, viszont tudunk hozzájuk alkalmazkodni. Belső rendszerünk ugyanakkor felnőttkorban is változik, idősödve egyre több mindentől tartunk. Dr. Császár Noémi szerint a stressz egyénfüggő, de mindenképpen vagy valamilyen valós veszély, vagy egy jelenség túlreagálása váltja ki.
A jó stressz, más néven eustressz örömforrásként jelentkezik, és felszabadítja a boldogsághormonokat – erre nagyszerű példa a szerelem érzése, vagy a lelkesedés valami iránt. A másik típus a distressz, azaz a rossz stressz. Ezt negatív hatások okozzák, több annál, amennyit tolerálni tudunk.
Érdekes, hogy stresszmentes környezetben az agy előbb-utóbb ingereket hoz létre, a szervezetnek ugyanis szüksége van a jó stresszre. Kétféle válaszreakciót különböztethetünk meg: a testi a vegetatív válasz, ilyenkor például elgyengülünk, vagy megszédülünk, míg a lelki a fantázia világa, amikor mindenben veszélyt látunk.
Mindig az a kérdés, hogyan dolgozzuk fel a stresszhelyzeteket. Általában először megpróbálunk ellenállni, aztán lassanként kimerülünk, végül feladjuk a küzdelmet. Az első gondolatunk az, miként tudunk megszabadulni a stressztől – eközben rengeteg hormon szabadul fel, nő a vörös- és fehérvérsejtek száma, az adrenalinszint, lemerül a szerotoninszint, emelkedik a vérnyomás, a máj cukorral bombázza az agyat.
Belül tehát lezajlik a menekülés, valójában azonban ez nem történik meg: helyette kapkodni kezdjük a levegőt, hiperventillálunk, kiszárad a szánk – ezek a distressz tünetei. Ha ez hosszú távon fennáll – rossz élethelyzet, betegség, családi gondok miatt –, romlani kezd a koncentrációs képességünk, ingerlékenyebbé válunk, fáradékonyság jelentkezik, nehezen alszunk, korán ébredünk. Csupa olyan tünet ez, ami tovább rontja állapotunkat.
A stressz megszüntetéséhez elsősorban pozitív gondolkodásra van szükség. Ebben a kulturális szokások dominálnak: az olaszok pozitívan állnak egymáshoz, az angolok az időről társalognak, míg a magyarok, ha találkoznak, rögtön a bajaikról kezdenek beszélni. Ez azért fontos, mert a gondolataink áthatnak minket, a negatív érzelmek előbb-utóbb önbeteljesedő jóslatokká válnak, míg a pozitív gondolkodás kiemel a nehéz helyzetekből.
A gyakori vagy állandósuló stressz szervi elváltozásokhoz, refluxhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, emésztési zavarokhoz vezethet. A lényeg, hogy a mának éljünk, és ne a távoli jövőnek, különben soha nem leszünk boldogok. Ezért hatékony stresszmentesítő a mával foglalkozó problémamegoldó, valamint az érzelemközpontú gondolkodás. Ez utóbbi nem engedi elraktározni a haragot, és minden látható ok nélkül is kifejezi szeretetét.
Bizonyítottan gyógyító erejű az altruizmus. A tapasztalatok szerint az önzetlen viselkedés, mások segítése jótékonyan hat az immunrendszerre, megelőzi a betegségek kialakulását. Ezzel szemben a bennünk lévő harag, a veszteség érzése és a bűntudat tönkreteszi a testünket.
A megbocsátás önmagunknak és másoknak megóvja egészségünket, ahogyan a nevetés során jelentkező rekeszizommozgással felszabaduló endorfin, a sport, a hobbi, a társaság, az érintés és az ölelés egyaránt segít megszabadulni a stressztől. Legalább ennyire fontos, hogy a vágyaink szerint éljünk, próbáljuk meg minden napunkat boldoggá tenni, és ajándékozzuk meg környezetünket is ezzel az élménnyel.
(sm.)