Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Helyreallitottak_a_MOM_alapitojanak_siremleket

Helyreállították a MOM alapítójának síremlékét

A Farkasréti temetőben nyugszik Süss Nándor Európa-szerte ismert mérnök, a Magyar Optikai Művek (MOM) megalapítója. Síremléke az utóbbi időben elhanyagolt állapotba került, annak ellenére, hogy védett. A MOM Emlékalapítvány közbenjárásának köszönhetően a Nemzeti Örökség Intézete nemrég teljes körűen helyreállíttatta a sírt, így az újból méltó színhelye lehet a megemlékezésnek, amit minden évben szeptember 25-én, Süss Nándor születésének évfordulóján tart ott az alapítvány.
Süss Nándor 1848-ban született a németországi Marburgban. A kolozsvári egyetem dékánjának meghívására 1876-ban érkezett Magyarországra. Modern eszközöket készített, a régiek javítását végezte, iskolát teremtett a jövő műszerészei számára. Nyolc év után került Kolozsvárról a fővárosba, mivel Baross Gábor államtitkár megbízta egy mechanikai tanműhely felállításával a pesti Mozsár utcában.
Állandó megrendelőjének számított Eötvös Loránd, a torziós inga feltalálója. Eötvös számos műszert gyártatott Süss-szel, a többi között a világhírűvé vált inga is ott készült. A Süss Nándor által készített eszközökkel végezte el Eötvös azokat a gravitációs méréseit, amelyek jelentős mérföldkövek a fizika történetében. Ezeknek az eredményei nagyban hozzájárultak például Einstein relativitáselméletének megalkotásához.
Eötvös Loránd így emlékezett meg róla: „Több mint húsz év óta Süss Nándorral és műhelyének segítségével dolgozom, és bátran állíthatom, hogy úgy, mint én, igénybe vették e segítséget tudós társaim közül mindazok, akik nem elégedve meg a kísérleteknek sablonszerű megítélésével, újabb vizsgálati módszerek megállapítására törekedtek… Süss mindig egész munkaerejével, s mondhatnám áldozatkészségével volt segítségünkre… Én részemről egész nyíltsággal jelenthetem ki, hogy ami keveset tudományos kutatásaim során elértem, azt Süss segítsége nélkül aligha értem volna el.”
Bár Süss Nándor egy jó hírű vállalat tulajdonosaként és vezetőjeként dolgozott, mégsem tett szert hatalmas vagyonra. Nem volt gyakorlatias ember, inkább a tudománynak élt. Saját bevallása szerint a nyugodt lelkiismeret sokkal fontosabb volt számára, mint a pénz. Jellemére jól rávilágít sajnálatos halálának körülménye is: 1921-ben épp egy megoldandó mérnöki problémán elmélkedett az utcán sétálva, és annyira elmerült gondolataiban, hogy egy közeledő villamos elé lépett. Farkasréten helyezték örök nyugalomra, sírja most újra méltó állapotban várja a rá, valamint a MOM-ra emlékezni óhajtókat.

B. A.