Nyílt nap a csillebérci Wigner Adatközpontban

A genfi központú, különleges fizikai kísérleteket végző Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN izgalmas világát mutatta be nyílt napján az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A csillebérci rendezvényt közösen nyitotta meg Pokorni Zoltán polgármester, Lévai Péter főigazgató és Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
Pokorni Zoltán úgy vélte: az emberek félnek az ismeretlen dolgoktól, és azáltal, hogy betekinthetnek a magas kerítések mögé, s megismerhetik, milyen tevékenységet végeznek a hétköznapokon elzárt központban, eloszlathatják az esetleges aggodalmakat. A polgármester kiemelte, hogy a rendezvény a természettudományok iránti érdeklődés felkeltésére is kiválóan alkalmas. Sajnos az iskolákban sokszor meglehetősen unalmasak a természettudományos órák, amelyeket szemléltetéssel hallatlanul izgalmassá lehetne tenni – véleménye szerint ehhez nyújtanak segítséget a nap programjai, köztük a Sokszínű Fizika Busz interaktív kiállítása, amely a nanotechnológia, valamint a CERN különleges világával ismerteti meg a látogatókat.
Lévai Péter főigazgató az idei CERN Open Days csillebérci rendezvényének másik újdonságaként a CERN-ből történő élő közvetítést említette. Ennek során a genfi központban dolgozó magyar kutatók segítségével virtuálisan bejárhattuk a CMS-t, azaz a nagy hadronütköztető gyűrű egyik legnagyobb detektorát. A közvetítés megvalósítása nem volt egyszerű feladat, hiszen abban az alagútban, ahol a kísérletek zajlanak, a nagyon erős mágneses terek miatt nem működnek a normál kamerák, a szakembereknek speciális kamerákat és internethálózatot kellett kiépíteniük.„A Wigner Fizikai Kutatóközpont a magyar tudomány zászlóshajója” – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Török Ádám kiemelte, hogy sok kiváló magyar kutató dolgozik a CERN-ben, valamint az ott keletkező kutatási adatok feldolgozására létrehozott, tavaly óta üzemelő csillebérci Wigner Adatközpontban. „Ma már a CERN informatikai kapacitásának durván fele Magyarországon működik, ami óriási eredmény” – hangsúlyozta a főtitkár.
A CERN nyílt napja alkalmából ismét megnyitotta kapuit a Wigner Adatközpont. Az érdeklődők egy bevezető előadás és kisfilm segítségével megismerhették a központ működését, ezt követően pedig szakavatott vezetéssel bejárták a helyszínt.
A CERN-ben zajló munka kulisszái mögé a KFKI sporttelepén szervezett programon nyerhetett betekintést a közönség. A felállított sátraknál egy poszterkiállításon mutatták be a legfontosabb kutatási témákat, amelyek megértéséhez a kísérletekben részt vevő magyar szakemberek nyújtottak segítséget.Akik követték a főigazgató által is említett élő videoközvetítéseket, a felvételek segítségével olyan helyeket is megtekinthettek a CERN föld alatti részecskegyorsító alagútjaiban, ahová a helyszínen rendezett nyílt nap látogatói sem juthattak el biztonsági okokból. Az ott dolgozó magyar kutatók bemutatták a 12,5 ezer tonna súlyú, 16 méter átmérőjű, csukott állapotában is 21 méter hosszú CMS detektort, amibe több vasat építettek, mint a párizsi Eiffel-toronyba. A hatalmas szerkezet kialakítását az egyik kutató a könnyebb megértés kedvéért úgy jellemezte: olyan, mint egy kórházi MRI-készülék, amibe méreteinél fogva akár egy elefánt is beférne.

z.

Hatvanéves a CERN

A világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumát, a francia–svájci határon elhelyezkedő CERN-t, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetet hatvan éve, 1954-ben alapították, jelenleg 21 ország a tagja. Számos tudományos eredménye közül kiemelkedik a Higgs-bozon 2012-ben történő felfedezése. Ehhez korszakalkotó méréstechnikai fejlesztésekre volt szükség, amit több Nobel-díjjal ismertek el. Magyarország 1992 óta tagja a CERN-nek, számos magyar fizikus és mérnök vesz részt az LHC, azaz nagy hadronütköztető kísérleteiben.