Építési szabályzat segíti a fogaskerekű fejlesztését

A Hegyvidék és a főváros közlekedési rendszerének egyik jelképe a fogaskerekű vasút, amely azonban versenyképes közösségi közlekedési alternatívaként kevéssé állja meg a helyét a mindennapokban: sebessége és menetideje, a főbb utazási irányokban az átszállás kényszere, műszaki állapota és kényelme egyaránt bőven hagy kívánnivalót maga után. Éppen ezért fogalmazódott meg már évekkel ezelőtt az az elképzelés, hogy a jelenlegi pálya felújításával és a szerelvények cseréjével együtt a fogaskerekű vonalát hosszabbítsák meg a Széll Kálmán térig, valamint a Normafáig. A Budapesti Közlekedési Központ megbízásából, a fővárosi önkormányzat felhatalmazása alapján, jelenleg a fejlesztéshez szükséges engedélyezési tervek készítése zajlik.
A tervek megvalósíthatósága érdekében, a fejlesztés által érintett területre vonatkozóan „Fogaskerekű vasút Kerületi Építési Szabályzatot” fogadott el a kerületi önkormányzat képviselő-testülete. A novemberi testületi ülésen Váczi János alpolgármester elmondta: a szabályozással lehetővé tették, hogy a városmajori járműtelepen épületet bonthassanak, új csarnokot alakíthassanak ki, továbbá visszaépíthessék az egykor itt álló indóházat. A megállókban a jelenleginél alacsonyabb peronok és új esőbeállók szolgálnák ki az utasokat, az Esze Tamás megállónál pedig – ami évtizedek óta magánterületeken keresztül érhető el a Trencséni út felől – útszabályozás segítségével véglegesítenék a kialakult megközelítés nyomvonalát. A fogaskerekű felső végállomásának helyét az Eötvös út–Konkoly-Thege Miklós út–Távcső utca által határolt területen belül jelölték ki.

Változó adómértékek

A több éve változatlan kommunális adó és az építményadó kismértékű emeléséről is határozott a testület. A magánszemélyek lakásai után fizetendő kommunális adó mértéke a 41–80 négyzetméteres ingatlanok esetében 2100 forinttal, míg a 81–120 négyzetméteres és a 120 négyzetméter feletti lakásoknál éves szinten 3000 forinttal emelkedik 2016. január 1-jétől; a kis lakások után – 40 négyzetméterig – ugyanakkor továbbra sem kell kommunális adót fizetniük a magánszemélyeknek.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a nem magánszemélyek tulajdonában álló lakások után fizetendő építményadó, aminek mértéke jelenleg egységesen 1720 Ft/év/m², a jövő évtől 1848 Ft/év/m² összegre változik. Ezzel együtt a magánszemélyek az általános adómértékből 5% kedvezményben részesülnek, így esetükben az építményadó mindössze 2%-kal emelkedik.
Az adómérték-változásokról szóló testületi vitában Tüttő Kata (MSZP), Kerék-Bárczy Szabolcs (DK) és Martinez Gábor (Jobbik) is szóvá tette, hogy a több száz négyzetméteres házakban élő módos polgároknak arányosan nagyobb részt kellene vállalniuk a közterhek viseléséből. Pokorni Zoltán polgármester válaszában elmondta, hogy a magánszemélyek kommunális adója esetében törvény szabja meg az adó felső korlátját, ám épp az arányos közteherviselés érdekében vezették be öt évvel ezelőtt a telekadót, amit a kerttel rendelkező nagyobb házak tulajdonosainak kell fizetniük.

Interneten igényelhető parkolási engedély

A képviselők egy rendeletmódosítással lehetővé tették, hogy jövőre elektronikus ügyintézéssel, akár otthonról is igényelhessenek lakossági várakozási hozzájárulást – közismert nevén parkolási engedélyt – a kerületi várakozási övezet zónáiban lakó gépjármű-tulajdonosok. Abban az esetben, ha valakinek több autója is van, az első jármű kapcsán lesz mód az eÜgyintézés elnevezésű szolgáltatás igénybevételére (erről november 17-i lapszámunkban olvashattak bővebben).
Döntöttek arról is, hogy 2016. január 1-jétől a táplálékallergiás étkeztetésben részesülő, szociálisan rászoruló gyerekek a normál és a táplálékallergiás személyi térítési díj különbözetére 100%-os támogatást kaphassanak. Az új támogatás az iskolásokat érinti, tekintettel arra, hogy az ingyenes étkezés jogosultsága valamennyi rászoruló óvodásra kiterjed (az ingyenes gyermekétkeztetés jövedelemhatára 89 408 Ft/fő).
Az önkormányzat a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve jövőre is folytatja a kerületi hajléktalanok rehabilitációja érdekében elindított programját. Az elmúlt három évben 23 embert vontak be a programba, közülük 15 esetében eredményre vezetett a személyre szabott gondozás: életminőségük javult, lakhatásuk stabilnak tűnik, és mindnyájan dolgoznak, a saját jövedelmükből tartják fenn magukat. Az eddigi biztató eredmények alapján jövőre bővítik a rehabilitációban részesülők körét, így 2016-ban 5,4 millió forint támogatást biztosítanak 16 hajléktalan speciális gondozásához.
A családok átmeneti elhelyezését 2012 óta a Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja a kerület a védelemre szoruló szülőknek és gyermekeiknek. Az ellátási szerződés alapján eddig két kerületi illetőségű család (maximum nyolc fő) egyidejű elhelyezésére volt lehetőség, a jövő évtől azonban, a szerződés módosításával, egyszerre három család is elhelyezhető lesz (maximum tizenkét fő). Az önkormányzat által a szolgáltatónak fizetett éves díj ugyanakkor változatlanul 500 ezer forint marad.

Megállapodás az utakról a fővárossal

Megegyezett a kerület a fővárossal egyes közútkezelői feladatok 2016. március 1-jei hatállyal történő átadásáról és átvételéről. Ennek alapján a Hegyvidéki Önkormányzat lesz a kezelője a Normafa területén központi szerepet betöltő Jánoshegyi útnak, továbbá a Janka útnak (a Harangvölgyi út és a Janka út 4/b között), a Szilágyi Erzsébet fasor szervizútjának (a Mese utca és a Monda utca között), valamint számos fővárosi kezelésű útpálya mellett található járdának és zöld területnek.
A fővárosi önkormányzat a Béla király úton (a Cinege út és Galgóczy utca, valamint az Istenhegyi út és a Béla király út 5. szám közti szakaszon), a Márvány utcában (az Alkotás utca és a Győri út között), a Németvölgyi úton (az Érdi út és a Hegyalja út között), a Városmajor utcában (a Csaba utca és a Szilágyi Erzsébet fasor között) és a Kuruclesi úton (a Budakeszi út és a Zugligeti út között) veszi át a kerülettől az útpálya fenntartásának feladatát.
A Németvölgyi út–Agárdi út–Stromfeld Aurél út–Levendula utca által határolt területen található, Németvölgyi út 41–45. számú, beépítetlen ingatlanra vonatkozó építési szabályokat módosítani akarja az önkormányzat, az ezzel kapcsolatos véleményezési szakasz eredményét mostani ülésén tárgyalta a képviselő-testület. A változtatás célja, hogy a minimális telekterület megemelésével és a beépíthetőség csökkentésével kialakítható legyen lakófunkció, a jelenlegi szabályozás szerint itt ugyanis csak általános jellegű intézményeket lehetne elhelyezni.

Fővárosi támogatás az új Kulturális Szalonnak

A fővárosi közgyűlés által kiírt, „Közösségi célú városrehabilitációs programok” című pályázaton 45 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a kerület a Hegyvidéki Kulturális Szalon új, Törpe utca 2. szám alatti épületének kialakításához. Bár a fővárosi kerületek közül a Hegyvidék kapta a legmagasabb összegű támogatást, ennek összege végül is kevesebb lett, mint amennyit az önkormányzat támogatási igényként megjelölt. Így a testület most arról döntött, hogy a szükséges önrészt 35 millió forinttal, 114,75 millió forintra növeli, hogy a Városháza tér program keretébe illeszkedő fejlesztés megvalósulhasson.
Módosította a képviselő-testület az önkormányzat 2015. évi költségvetését, amelynek egyik legjelentősebb új tétele az a 41,6 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, amit a kerület egy KÖZOP-pályázat keretében kapott az elektromos buszok beszerzésével kapcsolatos előkészítő munkára. Az idei költségvetés I–III. negyedévi teljesítéséről szóló beszámoló kapcsán Martinez Gábor képviselő kérdésére elhangzott, hogy a Normafa rehabilitációjához az idén 620 millió forintot biztosít a kormány. Ennek felét már megkapták az elvégzett munkákhoz, a fennmaradó 310 millió forintra pedig további kötelezettségeket vállalhatnak.

Hegyvidéki Szakrendelő Program készült

Elkészült a Hegyvidéki Szakrendelő Program, ami a Szent János Kórház, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Tömbje, valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának együttműködésével kialakítható, széles szakmai profillal működő minőségi járóbeteg-szakellátás megvalósítását tűzte ki célul. Az intézmények közti együttműködés előmozdításában az önkormányzat katalizátor szerepet vállal egyebek közt azzal, hogy a megvalósuló integráció esetén évi 50 millió forinttal támogatja a szakellátás körülményeinek fejlesztését.
A téma vitájában Komáromi Zoltán (Együtt) hiányolta a programból az intézmények konkrét vállalásait, valamint – a korábbiakban is hangoztatott álláspontját ismételve – egy önkormányzati fenntartású szakrendelő kialakítása mellett érvelt. Pokorni Zoltán hangsúlyozta, a mostani program feladata pusztán az, hogy megszabja a fejlesztés irányait, az egyetlen reális célkitűzésnek pedig a kórházak közti kooperáció kikényszerítését nevezte. A központi régióban ugyanis, mint mondta, nincsenek olyan uniós finanszírozású egészségügyi pályázatok, amikre támaszkodva az önkormányzat több milliárd forintos beruházással létre tudna hozni egy saját szakrendelőt.
A képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy a kerület által felügyelt egészségügyi feladatokat 2016. március 1-jétől a Hegyvidéki Egészségügyi és Szociális Alapszolgáltatási Központból (HESZAK) kiváló Hegyvidéki Egészségügyi Központ (HEK) irányítsa. A kiválást követően csak a szociális ellátások maradnak a HESZAK-nál, így annak elnevezése Hegyvidéki Szociális Központra (HSZK) változik.

k.