Polgári kezdeményezés az új Szent János Kórházért

A János kórházzal és az új budai kórház megépítésével kapcsolatos döntések meghozatalát szeretné elősegíteni az „Új Szent János Kórházért polgári kezdeményezés”, amely lakossági fórumot tartott a Barabás Villában. Szilágyi Zsolt szervező bevezetőjében elmondta, hogy szerinte rendkívül rossz a János kórház állapota, és mielőbb szükség van a sürgősségi központ létrehozására. Ezért fontos, hogy végleges döntés szülessen az új sürgősségi központ és kórház kialakításáról – hangsúlyozta.
Szilágyi Zsolt ezután röviden ismertette a polgári kezdeményezés eddigi eredményeit. A mozgalmat tizenháromezer ember támogatja aláírásával. Több ízben tárgyaltak többek között Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, dr. Kázmér Tiborral, a Szent János Kórház főigazgatójával és Láng Zsolttal, a II., valamint Pokorni Zoltánnal, a XII. kerület polgármesterével. A szervező külön is megköszönte Pokorni Zoltánnak az eddigi segítségét.
Az utóbbi időben több tízmilliárd forintot kaptak fejlesztésekre a budapesti kórházak. Különböző beruházások kezdődhettek meg a János kórházban és a Kútvölgyiben, ezek azonban nem jelentenek megoldást valamennyi problémára – folytatta Szilágyi Zsolt. Véleménye szerint az új közkórháznak vagy a János kórház területén, vagy annak közvetlen közelében kell felépülnie.Jó hír a Bel-Budán élők számára, hogy augusztus 3-án Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette: a János kórház felújítására akkor is mihamarabb sort kell keríteni, ha nem oda kerülne az új közkórház. Az „Új Szent János Kórházért polgári kezdeményezés” szervezője a legfontosabbnak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését tartja, ebből kiderülne, hogy az új budai közkórházat zöldmezős beruházás keretében vagy a János kórház modernizálásával érdemes kialakítani.
Dr. Szepesi András mindezt azzal egészítette ki, hogy 2004-ben részese volt egy megvalósítási tanulmány elkészítésének, ami egyértelműen arra jutott, hogy megoldható a kórház modernizálása. A fekvő- és járóbeteg-ellátás a valóságos szükségletekre épül, nem pedig ambíciókra, az orvosi álmokra vagy a presztízsre – mondta. A János kórháznak erős a lakossági beágyazottsága, ráadásul az intézmény szinte teljes szolgáltatást képes nyújtani.
A közelben található két rendkívül modern szakkórház, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, valamint az Országos Onkológiai Intézet nagyszerűen együtt tud működni a János kórházzal, és könnyen elérhetők. Ez is azt mutatja, hogy jó megoldás lenne az intézmény területén kialakítani az új budai közkórházat, ahol egy helyre kerülne a sürgősségi, a fekvő- és a járóbeteg-ellátás. Bár szóba került a Hidász utcai, valamint a békásmegyeri zöldmezős beruházás, ezzel azonban a két hegyvidéki szakkórház túlságosan eltávolodna az új kórháztól, ami a betegek érdekeit figyelembe véve egyáltalán nem támogatható.
Marosi Miklós kórházakat tervező építészmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Nyugat-Európában harmincévente felújítják a fontos intézményeket. Ez a János kórház esetében nem történt meg, holott eközben vidéken magas színvonalú intézmények épültek. Ő is a megvalósítási tanulmányt nevezte az első lépésnek, egyúttal hangsúlyozta, hogy ha nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánítják az új budai kórház felépítését, lényegesen gyorsabb lehet az engedélyeztetési eljárás.
Wochna Tibor orvostechnológiai szakember elengedhetetlennek tartja a sürgősségi központ kialakítását, amelynek kiszolgálólétesítményeit érdemes egy épületben elhelyezni, ugyanakkor a meglévő föld alatti folyosók újrahasznosításáról sem kell lemondani, hiszen így a pavilonrendszer is megtartható lenne. A János kórház épületgépészetével kapcsolatban Zoltán Attila, az Épületgépészeti Koordinációs Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a fosszilis energiafelhasználás minimalizálására kell törekedni, amit a megújuló energiaforrások felhasználásával lehet megoldani.
Dr. gróf Bethlen István közgazdász, nemzetközi pénzügyi szakember szerint számtalan külföldi példa bizonyítja, hogy gazdasági szempontból lényegesen drágább a zöldmezős beruházás, mint egy rossz állapotú kórház átépítése. Ezért a legjobb megoldás, ha az új budai közkórházat a János kórház területén alakítják ki, annál is inkább, mert ennek felújítására is megvan a konkrét szándék. Szerinte nagyon fontos, hogy a tervezés és a kivitelezés lehetőleg magyar kézben maradjon.
Szálka Miklós közlekedési ügyekkel is foglalkozó mérnök kiemelte, hogy a fonódó villamoshálózat létrehozása és a fogaskerekű tervezett meghosszabbítása hozzájárul az intézmény még könnyebb eléréséhez. Úgy gondolja, hogy a villamospálya esetleges lebetonozásával és a Szilágyi Erzsébet fasoron középre helyezett buszsávval meg lehet könnyíteni a mentők közlekedését.
Dr. Gilly Gyula emlékeztetett: felmerült, hogy a járóbeteg-ellátást a Kútvölgyi épülettömbben kellene összpontosítani, nem megvárva az intézmény felújítását. Végezetül az intézményi beruházásokról szólva dr. Kázmér Tibor arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy folyamatosan pályáznak a különböző pénzügyi támogatásokra, ezek segítségével tudnak megvalósítani kisebb-nagyobb felújításokat. Mint mondta, a központi kórházmag felépítése az energetikai fejlesztéseknek is lendületet adhatna.

mm.