Batyus bál fánkversennyel

A farsang elnevezés a bajor-osztrák Vaschang szóból származik. Magyarországon a farsangi szokások főképp német hatásra terjedtek el még a középkorban. Ezekre a néprajzi érdekességekre egy régi budai hagyományt felelevenítő rendezvényen, a sváb batyus bálon hívták fel a jelenlévők figyelmét a kerületi német nemzetiségi önkormányzat képviselői.
A szervezők elmondták: az idősek még emlékezhetnek arra, hogy egykor a sváboknál farsang idején batyus bálokat tartottak, ahová a hajadon leányok vitték az ételt. A télbúcsúztató mulatságok kiváló alkalmat biztosítottak az ismerkedésre, sok fiatal ezeken az esteken talált párjára.
A kerületi német nemzetiségi önkormányzat és a Jókai Klub által első alkalommal megrendezett sváb batyus bálon a táncé, a muzsikáé és a jókedvé volt a főszerep. Fonti Krisztina alpolgármester fővédnöki köszöntője után a Jókai és a Tamási iskola diákjai, a Jókai Néptánccsoport szülői együttese, továbbá a zsámbéki Lochberg Tánccsoport táncelőadásai következtek, s valamennyi osztatlan sikert aratott. Zenei produkciók is színesítették a műsort: klasszikus sváb dalokat énekelt a Tamási iskola nemzetiségi kamarakórusa, valamint a Budakeszi Hagyományőrző Kör Férfi Dalárdája. Az előadásokat késő estig tartó táncmulatság követte, amihez a budaörsi Friedrich Kapelle együttes szolgáltatta a talpalávalót.
A batyus bálra szokás szerint a vendégek – de nem csak a hajadonok! – vitték a finomságokat, köztük a sváb ünnepek elmaradhatatlan kellékét, a fahéjas fánkot. A legízletesebb Zimtkrapfenek készítője díjat kapott.

z.