Pál Feri atya és az Ütközések
A Prima Primissima díjas katolikus pap és mentálhigiénés szakember, Pál Feri atya egyik kedvencével, az Ütközések című filmdrámával hívta közös elmélkedésre a MOM Kulturális Központ közönségét „Az én filmem” programsorozat legutóbbi estéjén. A különleges találkozáson a sztereotípiák, a konfliktusok és az emberi kapcsolatok is górcső alá kerültek.
Magyarország egyik legismertebb katolikus papja nagyon szereti a filmeket, főleg az olyasféléket, amik elgondolkodtatják a nézőt. Ha tehetné, kipróbálná a filmkészítést is; fiatalkora meghatározó művét, Hermann Hesse Az üveggyöngyjáték című regényét szívesen vászonra vinné. „Az én filmem” kulturális programsorozat legutóbbi estéjén a mindig közvetlen Pál Feri atya volt a vendég.
Mint elmondta, szíve szerint három filmet is elhozott volna a MOM Kulturális Központ közönségének: „Az egyik a Stalker – kezdte –, de az háromórás, és nagyjából két és fél órán keresztül esik az eső. Ezzel igazán nem terheltem volna senkit. A másik a Csillagok háborúja hatodik része lett volna, mivel ott kiderülnek a titkok, lehull a lepel, mindent megtudunk.”
Végül nem egy – ahogy Lévai Balázs házigazda fogalmazott– „Reszkessetek betörők-hangulatú” karácsonyi mozira, hanem egyik kedvencére, az Ütközések című amerikai–német drámáraesett a választása.A film elgondolkodtató, meglepő történetemberi kapcsolatokról, jellemekről. A képkockák kapcsán kérdések merülnek fel a nézőben, aki sosem lehet biztos a válaszokban.
Az est folyamán szó esett a sztereotípiákról, a konfliktusokról, arról, hogy miképpen gondolkodunk egymásról. „Hihetetlenül fárasztó minden embert minden helyzetben teljes nyitottsággal, előgondolat nélkül, a maga frissességében látni. Inkább keressük az egyensúlyt! – tanácsolta Pál Feri atya. – A viták során nem feltétlenül tudjuk kontrollálni az indulatainkat, érzelmeinket, ezért olyan információkat is adhatunk egymásnak magunkról vagy a problémáról, amiket egyébként nem mondanánk ki, pedig a személyünkhöz kapcsolódnak.”
A kellemes beszélgetés, közös elmélkedés után Lévai Balázs megkérte vendégét, hogy konferálja fel a filmet. Az atya mosolyogva fordult a közönség felé: „Egyszerűen csak élvezzétek! Adjátok át magatokat annak, amit ez az alkotás nyújtani képes. Ha egy filmklubvezető mentalitásával kellene ajánlanom, akkor ezt mondanám: egy-egy pillanatra érdemes kilépni a mű élvezetéből, és tisztázni magatokban azt, hogy mi a véleményetek a szereplőkről. Fél óra elteltével már nem biztos, hogy ugyanazt fogjátok gondolni…”
B. M.