A Győri úti Köztisztviselők boltja

Szeszlér Sándor (1866–1915) műépítész, hadnagyi rangban törvényszéki szakértő, valamint felesége, Witzig Gertrúd hosszú ideig a második kerületi Zsigmond utcában lakott. 1911-ben a férfi úgy határozott, hogy saját terve szerint építtet magának sarokbérházat a Győri út 14. alatt. Az ötemeletes épület kivitelezési munkáit Dénes és Weiss mérnökök és vállalkozók végezték.
A fennmaradt iratok közül a „legszebb” kordokumentum a lift üzembe helyezési papírja: „Szeszlér Sándor háztulajdonosnak […] kiadott építési engedély alapján felállított villamos üzemű gombkormányos »Flohr« személyfelvonó szabályszerűen megvizsgáltatván, a ker. elüljáróság […] ezennel megengedi, hogy ezen személyfelvonót Jalcs József és neje szül. Milata Józsa kezelése s a következő kikötések pontos megtartásának feltétele mellett használatba vehesse.

1./ A kezelésbe beálló mindennemü személyváltozás az I. ker. elüljáróságnál esetről-esetre azonnal bejelentendő.

2./ A felvonó fölfelé menetnél (beleértve a vezetőt is), legfeljebb 4 személlyel terhelhető meg.

3./ Lefelé a felvonót csak kivételes esetben szabad használni s ekkor a vezetővel együtt csak két személlyel terhelhető meg. […]

5./ A felvonó minden évben kétszer felvonókat készítő gyáros által tüzetesen megvizsgáltatandó és ennek eredménye […] az I. ker elüljáróság mérnöki osztályánál külön felszólítás nélkül bejelentendő. […]

6./ Fertőző betegeket, vagy azoknak ott lakó hozzátartozóit a felvonón szállítani tilos.

7./ Feliratok felszögezendők.”

A maga idejében modern stílusúnak számító bérház mindkét oldalán üzlethelyiség volt a félszuterén szinten, ahová a vásárlók közvetlenül az utcáról tudtak lemenni, míg az eladók a kapualjból is. A Győri út felőli részen működött a Köztisztviselők boltja, a kirakatportálok között éjszaka reklámfelirat világított: „Fűszer, csemege és italáruk, friss gyümölcs és zöldségfélék”.
A Földművelésügyi Minisztérium tisztviselői 1892-ben alapították meg a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetet. A központi raktárból eleinte csak a tagjainak nyújtott havi hitel erejéig szállították házhoz a fűszer-, hús-, tej- és tüzelőszükségletet, később pedig egyre többféle árut. A szövetkezet 1907-ben kezdte el bolthálózata kiépítését; a 30-as évekre országszerte csaknem 200, a budai kerületekben 34 elárusítóhelye volt a legnagyobb elérhető választékkal.
A Győri úti üzlet törzsvásárlói közé tartoztak a bérház lakói is: Cserna Károly festőművész a negyedik emeletről, Kovács János pénzügyi ellenőr és felesége, Turbók Mária, Sáry István ezredes, Erbits Kálmán, az Elektromos Művek nyugdíjas tisztviselője a másodikról, Láner Károlyné Csuka Ilona, a gazdasági felügyelő neje, Gremsperger Ernőné özvegy Greskovits Henriette nyugdíjas óvónő, dr. Istvánffy László ügyvéd, az Orion Filmgyár és Forgalmi Rt. képviselője és Francsik János építőmester.
A szövetkezet 1935-ben átadta az áruraktárait, borpincéit, fuvarozási szervezetét a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetnek. Utána a Hangya látta el áruval a fiókboltokat, de a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetnek magmaradt a saját hús-, gyümölcs- és zöldségüzeme, tüzelőtelepe és bútorosztálya.
Szeszlér Sándor házát örökösei 1938-ban eladták a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Nyugdíjpénztárának. Az épület ma is őrzi eredeti formáját, a Köztisztviselők boltjának helyisége azonban üresen áll.

Verrasztó Gábor