Több időre lenne szükség az alapképzésben
Országos tudományos konferenciát rendeztek az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán. A tanácskozást megnyitó előadásában Pokorni Zoltán polgármester a túl korai óvodába és iskolába kerülés hátrányairól beszélt, valamint arról, hogyan javíthatná az oktatás hatékonyságát a kilenc évfolyamos, egységes alapképzés bevezetése.
„A hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése a hátrányos helyzetű gyermekek intézményes gondoskodás keretei közé terelését szolgálja. Megfelelő családi háttér esetén az óvodába járatás kötelezettsége alól a jegyző a szülők kérésére felmentést adhat” – mondta el a jelenlévőknek Pokorni Zoltán a Gyengéd átmenetek – a családi és intézményes nevelés fordulópontjainak támogatása című országos tudományos konferencián, amit az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán rendeztek.
A polgármester hozzátette, hogy a Hegyvidéken ezeket a felmentéseket eddig minden esetben megadták, nem kényszerítik arra a szülőket, hogy túl korán óvodába adják gyermeküket. Tapasztalatai szerint sokan nem elég érettek ahhoz, hogy háromévesen elkezdjék az óvodát, az ő fejlődésüket jobban segítheti, ha tovább maradnak otthon.
Pokorni Zoltán úgy vélte, problémásabb terület az óvoda és az iskola közti átmenet. A jelenlegi törvényi szabályozás rugalmatlanabb a korábbihoz képest, mert eddig a szülők kérésére akár nyolcéves korukig is óvodában maradhattak a kicsik – ezzel a lehetőséggel egyébként kevesen éltek –, ilyen hosszabbításra viszont ma már csak szakértői bizottság javaslatára van mód. A polgármester véleménye az, hogy ha ebben a korosztályban egyéni felzárkóztatásra van szükség, akkor ezt a feladatot sokkal jobban el tudják látni az óvodák, mint az iskolák.
A magyar iskolarendszer súlyos problémájának tartja Pokorni Zoltán, hogy az nem járul hozzá a szociális különbségek csökkentéséhez, nem szolgálja a társadalmi mobilitást, hiszen „aki lent volt, az lent marad, aki pedig fent volt, az fent marad”. Megítélése szerint ennek egyik fő oka, hogy más, eredményesebb országokhoz képest nálunk meglehetősen kevés közfinanszírozott idő jut a diákok oktatására; számos fejlesztő foglalkozáshoz, képzéshez csak úgy juthatnak hozzá a fiatalok, ha azokat a szüleik saját zsebből ki tudják fizetni.
A polgármester szerint a szükséges pluszidőt úgy biztosíthatnák a legjobban, ha kilenc évfolyamos, egységes alapképzést vezetnének be itthon is – a sikeres európai országok, akár a finnek, vagy a lengyelek oktatási rendszerének példájából merítve.
sz.