Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez


Lakossagi_forumok_a_Normafa_jovojerol5

Lakossági fórumok a Normafa jövőjéről

A hegyvidéki polgárok május 17-én népszavazáson dönthetnek a Normafa jövőjéről. A terület jelenlegi problémáinak megoldására kidolgozott koncepció részleteit Pokorni Zoltán polgármester és Mikó Gergely, a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény vezetője ismertette a Barabás Villában rendezett lakossági fórumokon.

„Az elmúlt évtizedekben számos elképzelés született a Normafa rendezésére, az 1970-es évek óta azonban nem nyúltak érdemben a területhez, azóta romlik, amortizálódik a környék” – kezdte Pokorni Zoltán a helyszínnel kapcsolatos gondok ismertetését az április 21-én megtartott lakossági fórumon. A polgármester elmondta, hogy a Normafa használata beszűkült a síház és a Libegő felső végállomása közötti keskeny sávra, jelentősrészt ebből erednek a mai parkolási, közlekedési problémák is.
Ezért a parkolóhelyek számát nem igazán akarják növelni, inkább azt szeretnék elősegíteni, hogy az emberek lejjebb, az egykori lóvasút-végállomásnál, a Fácánosnál, Budakeszi határában, a Szépjuhásznénál vagy a Hűvösvölgyben hagyják autóikat, és ezekről a helyekről jól kitáblázott turistaútvonalakon sétáljanak fel a hegyre, vagy üljenek fel a gyermekvasútra, és azzal közelítsék meg a hegygerincet.
A Normafától szeretnék távolabb vinni az átmenő forgalmat, ezért az Eötvös út legfelső, Normafa út feletti szakaszát lezárnák, a Csillebérc felé irányuló forgalom számára pedig új utat alakítanának ki a gyermekvasút pályája mellett. Az új út, valamint a fogaskerekű vasút tervezett normafai meghosszabbítása érdekében le kellene bontani a régóta üresen álló Hotel Olimpia legalább egy részét, ezért az ingatlan kisajátítását kezdeményezik a bíróságon – emelte ki a fórumon a polgármester.Lakossagi_forumok_a_Normafa_jovojerol1Több lakó a fogaskerekű tervezett vonalhosszabbítása ügyében szólalt fel. A Hegyhát útiak aggodalmuknak adtak hangot, hogy ha az új pálya az ingatlanaik előtt vezet majd, véget ér a nyugalmuk. Pokorni Zoltán, mint mondta, megérti a Hegyhát úton élők félelmét, hiszen a fogaskerekű jelenleg lassú és zajos. Azonban ha lesz forrás a fejlesztésre, akkor nemcsak a vonal Széll Kálmán téri és normafai meghosszabbítása történhetne meg, hanem felújítanák a rendkívül rossz állapotú pályát, korszerű, környezetkímélő kocsikra cserélnék ki az elhasználódott szerelvényeket, így a régi és az új szakaszokon egyaránt csendesen közlekedhetne a jármű, emellett pedig a menetideje is jelentősen rövidülne.
„Ha a fogaskerekű vasút felújítására néhány éven belül nem kerül sor, akkor annak rossz állapota miatt az egész vonalon le kell majd állítani a közlekedést” – hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette: a közlekedési szakemberek szerint csak úgy fejleszthető rentábilisan a fogas, ha „valahonnan valahová vezet”, azaz a jelenlegi buszvonaltól eltérő útvonalon gyors, átszállás nélküli kapcsolatot teremt a Széll Kálmán tér és a Normafa között.Lakossagi_forumok_a_Normafa_jovojerol3Pokorni Zoltán megjegyezte, hogy a fogaskerekű fejlesztése a Normafa rehabilitációjához kapcsolódó, de attól független projekt, ami fővárosi beruházásban valósulna meg – az ehhez szükséges mintegy 20 milliárd forint forrása azonban még nincs meg. A főváros megbízásából a Főmterv most kezdi el a fogas felújításának és meghosszabbításának tervezését, tehát még számos kérdés nyitva áll.
Éppen ezért a Hegyvidéki Önkormányzat szeretne bekapcsolódni a tervezési folyamatba, hogy az új nyomvonal kijelölése során a környéken élők nyugalma szempontjából legoptimálisabb megoldást dolgozhassák ki a szakemberek. Így megvizsgálják azt a lakók által felvetett megoldást is, hogy a fogas a Hegyhát út melletti szakaszon a gyermekvasút által használt árokban közlekedhessen.
A lakossági fórumon szó esett arról is, hogy a Normafa-rehabilitáció keretében lepusztult műemlék épületek újulnának meg. A polgármester elmondta, hogy ezeknek a felújítása és új funkcióval való megtöltése fontos feladata a Normafa-rehabilitációnak. A zugligeti Fácános területén természetvédelmi oktatóközpontot hoznának létre a köznevelési államtitkársággal, valamint zöldszervezetekkel együttműködve. Az egykori lóvasút-végállomás épületében a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményt helyeznék el, továbbá egy kávézót alakítanának ki, ezzel együtt pedig bővítenék a parkolási lehetőségeket a közelben, a Zugligeti út mentén.Lakossagi_forumok_a_Normafa_jovojerol2Egy kérdés kapcsán elhangzott az is, hogy a környéken található, üresen álló műemlékek, a fővárosi tulajdonú Istenszeme fogadó és a magántulajdonban lévő Disznófő vendéglő megújítása nem része a Normafa-programnak. Az önkormányzat azonban keresi a lehetőségét, hogyan lehetne ezeknek az épületeknek is megfelelő funkciót találni, és megőrizni őket az utókornak.
A normafai sípálya-rekonstrukció elveiről Mikó Gergely, a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény vezetője adott tájékoztatást. Mint említette, egy rövid, mindössze 350 méter hosszú tanulópályát szeretnének helyreállítani, amely csak a Mátyás király útig tartana, természetvédelmi okokból nem vezetnék le a Harangvölgyig. A természetes havat adalékmentes mesterséges hóval egészítenék ki annak érdekében, hogy megszüntessék a jelenlegi természetkárosító gyakorlatot, aminek során néhány centis havon, a talajt koptatva és a növényzetet pusztítva síelnek és szánkóznak az emberek a lejtőn. A balesetek elkerülése érdekében fontos a síelők és a szánkózók elkülönítése is.

*

Az április 29-én megtartott lakossági fórumon az egy héttel korábbi alkalomhoz hasonlóan ismét felmerültek a kerületben élőket leginkább foglalkoztató kérdések: a fogaskerekű tervezett meghosszabbítása, a parkolási problémák megoldása, a műemlék épületek helyreállítása. Mindezek mellett természetesen más témákról is szó esett.
Egy hölgy arra volt kíváncsi, épül-e kápolna az Anna-réten. A polgármester válaszából kiderült, hogy erre a Normafa-törvény lehetőséget adott, az építésről azonban nem az önkormányzat dönt, hanem a katolikus egyház – amelynek viszont jelenleg nincs egyértelmű álláspontja ebben a kérdésben, és Erdő Péter bíboros nem támogatja a kezdeményezést. Az önkormányzat mindenesetre nem akar új épületeket emelni a természetvédelmi területen, a látogatók kiszolgálására elsősorban a meglévő, felújítandó műemlékeket szeretné hasznosítani.
Szóba került a hajléktalanok ügye is. Ennek kapcsán Pokorni Zoltán kiemelte: a kérdést sajnos nem lehet rendezni a Normafa rehabilitációja kapcsán. Az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködésében ugyanakkor már évek óta zajlik egy komplex program: személyre szabott megoldásokkal – például munkalehetőséggel, lakhatási és egészségügyi támogatással – segítenek a rászorulóknak kiutat találni a hajléktalanlétből.
A polgármester a lakók kérdésére arról is beszélt, hogy a május 17-i népszavazás eredménye jogilag akkor lesz kötő erejű, ha a részvételi arány meghaladja az 50%-ot. Ám a szavazók számától függetlenül az önkormányzat elfogadja az itt élők döntését, és az politikailag orientáló lesz a számára. Pokorni Zoltán szerint a népszavazás tétje az, hogy meg tudják-e állítani a terület 1980-as évek óta tartó pusztulását, meg tudják-e ragadni az esélyt, hogy a kormány pénzügyi támogatásával most olyan folyamatokat indíthatnak el, amelyekkel visszaállítható és megőrizhető a Normafa hajdanvolt szépsége.

d.