Élhető város jó közlekedéssel

Naponta mintegy négyszázezer ember ingázik a főváros és az agglomeráció között. A kimenő és bejövő autóforgalommal képtelen megbirkózni a budai úthálózat, hiszen itt, ellentétben Pesttel, nem alakult ki a sugaras utak és a körgyűrűk hálózata. A domborzati adottságok miatt a kis hegyvidéki utak nem alkalmasak az átmenő forgalom levezetésére. Ennek ellenére itt próbálnak menekülőutat találni a kerület határain húzódó, állandóan beduguló főutakat – az Alkotás utcát és a Krisztina körutat, a Budakeszi utat és a Szilágyi Erzsébet fasort – kikerülni óhajtó autósok.
Minderről Pokorni Zoltán beszélt a Budapesti Építész Kamara „Konferencia a változó városról – XII. kerület, Hegyvidék” című rendezvényének nyitó előadásában. A hegyvidéki polgármester szerint az lenne a kívánatos, ha az agglomerációban élők az autóikat már a város határainál letennék, onnan pedig közösségi közlekedéssel érnék el a városközpontot. Ennek érdekében P+R parkolókat, valamint védett buszsávokat kellene kialakítani. Mint elhangzott, mindeddig azért nem épült meg a Budakeszi úti védett buszsáv, mert a határoló erdőterületeket felügyelő természetvédelmi hatóságok nem engedélyezték, hogy az utat kiszélesítsék – mindössze négy méterrel.
„A tervezett fővárosi dugódíj nem csökkenti majd az agglomerációból érkező autók áradatát mindaddig, amíg nincs más versenyképes közlekedési alternatíva” – mondta Pokorni Zoltán. Szerinte további problémát jelentene, hogy amennyiben a belső, dugódíjas zóna határát a Krisztina körút–Alkotás utca vonalában húznák meg, akkor a határon kívül eső közeli utcákban, ahol egyes időszakokban már most is 90%-os a parkolóhelyek kihasználtsága, még nehezebb lenne megállni.
Az önkormányzat jelenlegi legnagyobb programjának, a Normafa rehabilitációjának közlekedési vonatkozásai kapcsán a polgármester kiemelte: a cél az, hogy ne menjenek fel többen autóval a hegytetőre, ezért újabb parkolási lehetőségeket teremtenének a völgyben, ahonnan látnivalóban gazdag kirándulóutak vezetnének a Normafához. A fogaskerekű vasút vonalának meghosszabbítása szintén azt szolgálná, hogy a kirándulóhelyre gépkocsik helyett inkább közösségi közlekedési eszközzel érkezzenek az emberek.
A Hegyvidék központjának fejlesztésével kapcsolatban elhangzott, hogy sikerrel lezajlott a MOM Kulturális Központ és környezetének megújítása. A Böszörményi út átformálásával a következő években az önkormányzat szeretné tovább bővíteni a sétálásra csábító területet, növelné a helyet a gyalogosok számára, emellett csillapítaná, de nem szüntetné meg az autóforgalmat.
Szó esett arról is, hogy a Déli pályaudvar területe komoly városfejlesztési lehetőségeket rejt magában. Ezzel kapcsolatban a polgármester hangsúlyozta: értéknek tekintik, hogy bejön a vasút a városközpontba, ezért nem támogatnák a pályaudvar Kelenföldre telepítését. Azt is látják ugyanakkor, hogy a szerviz- és rendező-pályaudvari funkciók kiköltöztetésével jelentős méretű területeket lehetne felszabadítani és új funkciókkal megtölteni. Nem szeretnék, ha kereskedelmi magánberuházás valósulna meg, mert az azt a veszélyt hordozná magában, hogy „kiszívja” az életet a környék kisboltokkal teli utcáiból. Ehelyett sokkal jobbnak tartanák, ha például a zöld területeket tudnák növelni a vasúti területek bevonásával.
„Az emberek életviteléhez kell illeszteni a közlekedést” – jelentette ki előadásában Molnár László Árpád közlekedésmérnök a FUGA Budapesti Építészeti Központban rendezett konferencián. A Főmterv volt igazgatója alapvető feladatként nevezte meg a hegyvidéki átmenő forgalom csökkentését, a célforgalom szabályozását és a helyi forgalom harmonizálását. Kitért arra is, hogy míg Pesten jelentős a vasúti szolgáltatás aránya, Budára ez kevéssé jellemző. Úgy vélte, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehetne a budai agglomerációs településeket, például Budakeszit, vagy Solymár központját egy-egy szárnyvonal építésével bekapcsolni a vasúti közlekedésbe.
Pej Kálmán építőmérnök, a Tandem Mérnökiroda Kft. ügyvezetője, aki több agglomerációs település közlekedési koncepciójának elkészítésében is részt vett, arról beszélt, olyan szemlélet és infrastruktúra megteremtésére lenne szükség, ami lehetővé teszi, hogy az emberek célszerűen és gazdaságosan választhassanak a különböző közlekedési eszközök között. A jelenlegi helyzeten sokat lehetne javítani forgalomszervezéssel – példaként mondta a gyors autóbuszsávok kialakítását, a telekocsik előnyben részesítését, valamint a csomópontok fejlesztését.
A közterületek fejlesztése kapcsán Kocsis János Balázs városszociológus azt hangsúlyozta, hogy a jól működő utcák fontos kellékei a vonzó üzletek és szolgáltatások. Beleznay Éva várostervező építész, Budapest volt főépítésze pedig azt a lényeges szempontot említette, hogy a várost a benne élők számára kell fejleszteni, nem a turistáknak – ha a helyiek jól érzik magukat, az a külföldieket is vonzza.

d.