Színes ősz a vadasparkban

Az elmúlt időszakban több új lakó érkezett a Budakeszi Vadasparkba. Még a nyár végén költözött be két fiatal mókus, akiket a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei neveltek fel. A kölykök története sajnos és szerencsére nagyon tanulságos.
Valószínűleg kieshettek a fészkükből, így talált rájuk az a jólelkű természetbarát, aki a legjobbat cselekedte, amit tehetett: szakértőket keresett a kis szőrcsomók felneveléséhez. A mókusok így életben maradtak, viszont túlságosan bizalmasak lettek az emberekhez, így már nem lehet őket szabadon engedni, a saját érdekükben fogságban kell maradniuk.
Persze, aki a vadasparkban látja a kis rágcsálókat, nem sokat kesereg ezen. Együtt játszanak, ugrándoznak egész nap, mindaddig, míg a téli hidegek álomba ringatják őket. Aztán is kijárnak majd egy-egy melegebb napon, hogy lakmározzanak kicsit, de tavaszig idejük nagy részét bozontos farkukkal takarózva töltik.
A mókusoknál – ha szabad ilyet állítani egy hölgyről – sokkal súlyosabb egyéniség egy másik új jövevény, Paulina, a csillogó szemű, makulátlan bundájú, csinos őstulok lány. A park őstulok párja és az idén született borjuk szeretettel fogadta a jövevényt, aki a Hortobágyi Nemzeti Parkból érkezett.
A megszokott sikerrel zárult a vadasparki őszi önkéntes nap. Ilyenkor a vállalkozó kedvű, szorgoskodni vágyó és segíteni szándékozó látogatók részt vehetnek a park kisebb fenntartási munkáiban. A közös munka lehet a fakerítések festése, vagy épp a virágágyak karbantartása.
A sokféle lehetőség közül ezúttal is mindenki talált az elképzeléseinek és képességeinek megfelelőt. A jól végzett munka öröme mellett az is fokozta a kitűnő hangulatot, hogy az önkéntesek ily módon egy napra a vadasparki csapat büszke tagjainak érezhették magukat.

BI