Szűrésekkel megelőzhető a vastagbélrák

A fejlett országokban folyamatosan nő a jó- és a rosszindulatú vastagbéldaganatok száma. Magyarországon a második leggyakoribb tumor, évi 8 ezer új beteget diagnosztizálnak, a rák miatti halálesetek száma eléri az 5 ezret – sorolta a megdöbbentő statisztikai adatokat a vastagbélrákról az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában dr. Szilvás Ágnes. A Szent János Kórház gasztroenterológus főorvosa ugyanakkor mindenkit megnyugtatott: ha megfelelő időközönként tünetmentesen is eljárunk a szűrésekre, jelentősen csökkenthetjük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
A daganatnak számos kiváltó oka lehet. Kimutatható az örökletesség, befolyásolják egyes betegségek, a környezet és az étkezés, amik negatív hatásai egymást erősítik. Általános kockázati tényező az életkor: a vastagbélrákos esetek 90 százaléka az 50 éven felettieknél fordul elő, míg a családi halmozottság akár két-háromszorosára is emelheti a betegség kialakulásának esélyét.
Fontos és kézzelfogható előzmények a gyulladásos bélbetegségek, a polipok, a méh- és a méhnyakrák, valamint a melldaganat. Jelentős kockázat a krónikus bélgyulladással járó colitis ulcerosa és a Crohn-betegség, ha azonban a beteg rendszeresen jár kezelésre, a daganat kialakulása megelőzhető. Ennek érdekében javasolt a vörös húsok elhagyása, a növényi rostok bevitelének növelése, a dohányzás, az alkohol mellőzése, továbbá mindenképpen be kell iktatni a rendszeres testmozgást.
A vastagbélrák leggyakrabban adenómából indul ki: 50 éves korban minden harmadik, 70 éves kor felett minden második ember bélrendszerében megjelennek a polipok. Jelenlétük eleinte sokszor teljesen tünetmentes, nem véreznek, és más panaszokat sem okoznak, ugyanakkor a véres, nyálkás széklet feltétlenül figyelmeztető jel.
A polipok elrákosodása családi előzmények esetén már 40 és 55 év között megkezdődhet, ellenkező esetben döntően az 50 évnél idősebbeknél fordul elő. A folyamat lassú, akár tíz évig is eltarthat.
Ha a családban már volt vastagbélrákos, 40 éves kor után érdemes évente, pozitív eredményt követően kétévente elvégeztetni a szűrést, egyébként 50 éves korban és tízévente javasolt a vizsgálat. A kolonoszkópia során a polipok felismerése mellett a kezelés megkezdésére is lehetőség nyílik: fontos a szövettani vizsgálat, a nyálkahártya gyógyítása és a kinövések eltávolítása.
A vastagbéldaganatok másik típusa az endoszkóppal is nehezen látható lapos képlet, ami alig emelkedik ki a nyálkahártyából. Amikor egy centiméteresek, a tumor kialakulásának esélye 40 százalék, a 2 centisek pedig biztosan elrákosodnak. Szinte teljesen tünetmentes, nincs görcs, nyomásérzékenység, puffadás, hasi fájdalom, mint a már kifejlődött polipoknál, ezért csak speciális módszerekkel lehet kimutatni.
Előfordul az úgynevezett gist daganat, ami a bélrendszer pacemaker sejtjeinek elváltozása – ez inkább a gyomorban okoz daganatot –, valamint a szintén ritka és a beleket érintő carcinoid daganat. Dr. Szilvás Ágnes nyomatékosan hangsúlyozta: a vastagbélrák akkor gyógyítható a leghatékonyabban, ha a tünetmentes fázisban vagy a rákmegelőző állapotban megkezdődik a kezelés.
A rák okozta tünetekről szólva a szakember megemlítette a nyomó, feszítő érzést, az emésztési zavarokat, a puffadást, a véres székletet és a vérszegénységet – ez utóbbiak sajnos már a kifejlett daganatnál észlelhetők. A főorvos a tükrözés előtt hasi vizsgálat elvégzését is javasolja, egyebek közt azért, hogy kiderüljön az esetleges ciszták, tágulatok, áttétek jelenléte.
Bár székletből is kimutatható a vér, azonban a tumorok kétharmada nem vérzik, így ezekre nem figyelmeztet ez a vizsgálat. Ezzel szemben a ma már egy rendkívül vékony eszközzel elvégzett vastagbéltükrözés szinte biztosan megmutatja az esetleges elváltozásokat. A hagyományos mellett létezik virtuális, valamint kapszulás kolonoszkópia, ezek kevésbé invazív eljárások. A prevencióhoz a polip eltávolításán és a gyulladások megszüntetésén kívül hozzájárul a megfelelő étrend, különösen a rostok fokozott bevitele.

M.