„Tanítani jó dolog”

A magyar oktatásról való együttgondolkodásra kérte fel Pokorni Zoltánt a Budapesti Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumának társadalomjobbító szándékú diáksága. A hegyvidéki polgármester, korábbi oktatási miniszter e célból látogatott el november elején a kollégiumba.
„Augusztusban a szakkollégiumok harmincadik nyári találkozóját Kolozsváron tartottuk, a magyar társadalom aktuális problémáiról vitatkoztunk – kezdte a beszélgetést a diákok képviselője. – Kiemelt téma volt a közoktatás struktúrája és módszertana, a magyar pedagógusok helyzete, a társadalmi mobilitás milyensége. Azt olvastuk a PISA-felmérésben, hogy a magyar közoktatásban tanuló diákok teljesítménye romlik, a matematikai problémamegoldó képesség, a digitális szövegértés az OECD átlaga alatt van, a funkcionális analfabéták aránya nő. Mit gondol ezekről az adatokról?” – tette fel a kérdést a polgármesternek.
„A PISA-jelentés körülbelül ezerkétszáz oldal – válaszolta Pokorni Zoltán –, politikusoknak készül egy száznegyven oldalas, rövid változat, amiben összefoglalják az oktatáspolitikai tanulságokat. Diákjaink teljesítményében nyolc éven át tartó felívelés után, 2006–2010 között érzékelhető némi teljesítménycsökkenés. A pluszenergiát az 1996-ban elinduló pedagógus-továbbképzés hozta a rendszerbe, sok korszerű pedagógiai módszert meghonosítva hazánkban; ez megmutatkozott a gyerekek jobb teljesítményében. Ezek a továbbképzések, amiket létrehoztak a pedagógusok között – egy egymás jó módszereit eltanuló, hálózatos rendszer – anyagi erők hiányában négy-öt éve visszaszorultak.”
Ahol igazán le vagyunk maradva, az a kiugró teljesítményű gyerekek aránya és a szakmunkás végzettségűek olvasási képessége – emelte ki a polgármester, aki szerint az a legnagyobb baj, hogy a társadalmi mobilitás elősegítése helyett a különbségeket konzerváljuk, a nemzetközi mobilitási listán 23 ponttal mi vagyunk a legutolsók. Nemcsak az oktatásnak, a magyar gazdaságnak is ez a hátsó udvara, a szakképzés, ahová úgy érkezik a tanuló az általános iskolából, hogy például nem tud olvasni. Nem tudjuk a kellő időben, az óvodában és az általános iskolában kezelni a hátrányos helyzetű gyerekek problémáit.
Arra a kérdésre, hogyan lehetne az általános iskolai oktatás színvonalát javítani, és miként lehet hozzáigazítani a pedagógusképzést, a polgármester elmondta, hogy személyre szabott egyéni fejlesztési terv szükséges. Ennek kidolgozásához és a tanulócsoportban meglévő energiák kihasználásához pedig időt kell biztosítani a pedagógusnak.
Az utóbbi évek valamennyi oktatási kormányzata célul tűzte ki a tananyagcsökkentést, miért nem sikerült ez? – hangzott a következő kérdés.
Pokorni Zoltán szerint Magyarországon szakmacsoportos a lobbikultúra, egyébként érthetően. Az énektanárok, nyelvtanárok, testnevelők, matematikusok mind óraszámot, álláshelyeket szeretnének, csak a gyerekeknek nincs lobbija. Vagy a tananyagot kell csökkenteni, vagy a tanulásra fordított időt növelni. Egyes országokban működik olyan rugalmas iskolai rendszer, amiben buktatás helyett a gyerek az egyéni adottságainak megfelelően halad előre, a nyolcéves tananyagot rövidebb vagy hosszabb idő alatt sajátítja el. Ezt rendszerszerűen nehéz átvenni nálunk, de a gondolkodásmód meghonosítható.
Miért politizálódik át és válik populistává a szakpolitika? – tette fel a kérdést a hallgatóság egyik tagja. „A tömegdemokrácia korában a közoktatás egy tömegszolgáltatás – szólt a válasz –, a szélesebb körű részvétel – az oktatásban és az arról szóló, ma már digitalizált kommunikációban – nem növeli a színvonalat.”
A közel két órán át tartó beszélgetés során Pokorni Zoltán és a résztvevők egyetértettek abban, hogy az oktatási rendszer funkciója nemcsak a tanulók tudásbeli teljesítményének emelése, hanem egyúttal a hozott társadalmi különbségek csökkentése is, és ennek kulcskérdése a tanárok szakmai minősége, motiváló személyisége. Ez az OECD McKenzie-jelentéseinek tanúsága is, amelyekben a világ legjobb huszonöt iskolarendszerének közös jellemzőit vizsgálták.
Finnországban a tehetséges tanulók körében az építészet után a második legvonzóbb pálya a pedagógusé – mondta a polgármester. A kereset valamivel az értelmiségi átlagbér felett van, és az egységes kerettanterven belüli döntési szabadság autonóm, alkotó munkára ad lehetőséget.
„Tanítani jó dolog – zárta szavait Pokorni Zoltán. – Magyarországon havonta egyszer, fizetésnapon keserű, egyébként a világ egyik legjobb foglalkozása fiatal embereknek átadni, hogy te mit gondolsz.”

(Balajthy)