Felújítás a csillagászati intézetben

Megszépült a főépület külső homlokzata, újjáépült a tető, ami hőszigetelést is kapott, valamint korhű módon, de korszerű hőszigeteléssel kicserélték a nyílászárókat az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetében. A fél évig tartó munkálatok során az összes helyiséget felújították, modernizálták a fűtésrendszert, új elektromos és informatikai hálózatot alakítottak ki, tűzjelző rendszert szereltek fel, valamint átépítették és szellőztető berendezéssel látták el az előadótermet. Mindezeken kívül három külön lévő csillagvizsgáló kupolát is renováltak.
A Normafához közel, a Konkoly-Thege Miklós útról nyíló négyhektáros telken működő intézmény impozáns főépületében a megépítése óta nem történt jelentősebb változás. A mostani munkálatok befejezése alkalmából ünnepséget tartottak, amin a Magyar Tudományos Akadémia részéről Lovász László elnök, a Hegyvidéki Önkormányzat képviseletében pedig Pokorni Zoltán polgármester és Váczi János alpolgármester is megjelent.
A rekonstrukció egy nagyszabású fejlesztési program első állomása – emelte ki Ábrahám Péter főigazgató. Mint elmondta, a tervek között szerepel a Földrajztudományi Intézet, valamint a Földtani és Geokémiai Intézet számára kialakítandó új kutatóház, továbbá egy látogatóközpont létrehozása is, az épületeket körülvevő zöld területet pedig díszkertté formálnák át, így egy nagy tudományos park jönne létre három kutatóintézettel.
Konkoly-Thege Miklós 1869-ben hozta létre magánobszervatóriumát a Felvidéken, ógyallai birtokán. Annak érdekében, hogy hosszú ideig fennmaradhasson nemzetközi hírnevet szerzett csillagdája, 1899-ben a magyar államnak adományozta az intézményt – amelynek igazgatója maradt 1916-ban bekövetkezett haláláig.
Amikor 1918 végén nyilvánvalóvá vált, hogy a Felvidéket elcsatolják az anyaországtól, a magyar kultuszminisztérium táviratban utasította az intézet vezetőjét, hogy a kincstár tulajdonát képező berendezéseket szereljék le, és szállítsák a maradék Magyarországra, még mielőtt az újonnan szerveződő csehszlovák közigazgatás lezárja a határt. Az obszervatórium személyzete napok alatt végrehajtotta az előkészületeket, és 1919 vízkeresztjére a szállítmány már Budapesten volt.
A csillagvizsgáló intézet működésének újraindításáról 1921-ben született kormánydöntés. A főváros még ugyanebben az évben egy nyolcholdas területet bocsátott az intézet rendelkezésére a Svábhegyen – azzal a kikötéssel, hogy a telket a jövőben is csak a csillagda céljaira szabad használni. 1922-ben készült el az úgynevezett meridián ház, valamint egy kisebb kupola. A csillagda felépítésének társadalmi támogatására 1923-ban létrejött a Stella csillagászati egyesület, ennek elnöke a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó lett. A főépület 1926 végére épült meg.
Az obszervatórium 1928-ban került újra az európai csillagászati intézetek élvonalába, amikor is felszereltek egy 60 centiméteres tükrös teleszkópot. A távcső használatához szükséges épület létrejöttét a fővárosi önkormányzat támogatta 100 ezer aranykoronával – innen ered a csillagvizsgáló „fővárosi kupola” elnevezése. A különleges, forgatható kupolájú, fővárosi címerrel díszített építmény a főépülethez hasonlóan szintén látványosan megszépült a napokban lezáruló beruházás eredményeképpen.

z.