Házi tészta zsendicével, uborkás zöld tea és pirított őszibarack

Sokan vannak, akik szeretik gyümölccsel kezdeni a napot. Ez az áfonyás, jeges turmix igazi antioxidáns-bomba, amit a nyári napokra találtak ki, hiszen ilyenkor friss gyümölcsből készíthetjük. Nem kell hozzá más, mint egy kis áfonya, banán és egy nagy marék jégkocka!

Áfonyás smoothie

10 dkg áfonya

1 banán

1 dl tej

1 dl natúr joghurt

1 ek porcukor

fahéj

jég

A hozzávalókat a jég nélkül turmixgépben pürésítjük, majd a jeget kásásra törve az egészet összeturmixoljuk.

*

Egy fantasztikusan krémes, üdítően savanykás, mégis édes gyümölcslevest kínálok a késő nyári-kora őszi, néha tikkasztó melegben. Ezt az ínyencséget egy kis alkohollal is megbolondíthatjuk, ha utána van időnk kicsit hátradőlni, és élvezni az ebéd utáni szieszta pillanatait.

Őszibarack krémleves

60 dkg őszibarack

10 dkg kristálycukor

fél rúd vanília

fél citrom héja és leve

2 dl tejszín

10 dkg tejföl

1 dl száraz pezsgő vagy száraz fehérbor

2 tojás sárgája

fahéj, levendula

Fél liter vizet felforralunk a fahéjjal és a levendulával meg a citromhéjjal és a vaníliamagokkal. Amíg előkészítjük a többi hozzávalót, lefedve állni hagyjuk.

Meghámozzuk és kimagozzuk a barackokat, a tejszínt alaposan elkeverjük a tejföllel, és a tojássárgájákat fehérre verjük a cukorral. Leszűrjük az ízesített levet, majd újra felforraljuk. Egy merőkanálnyit a tejszínes keverékbe öntünk, majd az egészet összevegyítjük, és hozzáadjuk a felvert tojássárgájákat is.

Turmixgépbe tesszük a barackokat, és a lével együtt pürésítjük, majd az egészet jól lehűtjük. A pezsgőt csak tálalás előtt keverjük hozzá a leveshez.

*

Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy az utóbbi időben gombamód terjedő gluténérzékenység fő oka valószínűleg az, hogy a gabona a legrégebben (már az 1930-as évek óta) vegyszerkezelt növényünk, a magam részéről előnyben részesítem az adalékanyag-mentes liszteket. Igaz, ez csak a zacskóba töltéssel járó kezeléseket mellőzi, hogy mi történt vele, amikor még a száron volt, arról nincs sok tudomásunk, de legalább ennyivel is kevesebb benne az idegen anyag. Ha tehetem, kenyeret is ebből készítek, és a tésztát is ebből gyúrom.
Nemrég egy kis kézműves sajtműhelyben jártam, ahol az egészen egyedi eljárással készített, kitűnő sajtok mellett megismerkedtem a zsendicével. A sajtkészítésnek ez a fehérjében rendkívül gazdag, tápláló mellékterméke, amit a savóról szűrnek le, a túróhoz hasonlatos, de ízben, állagban messze túltesz azon. Most ebből készítettem raviolit, természetesen házi tésztával.
Diós-zsendicés ravioli

Tészta:

20 dkg liszt

2 tojás

só

Töltelék:

10 dkg zsendice vagy ricotta

30 dkg zsenge spenót

2 gerezd fokhagyma

só, bors

Mártás:

5 dl tejszín

2 tojás sárgája

5 dkg parmezán

1 marék dióbél

só, bors

Először a tésztát készítjük el. Egy tálba szitáljuk a lisztet, a közepén mélyedést vájunk, ebbe pottyantjuk bele a tojások sárgáját és egy nagy csipet sót. Villával kevergetjük, és csak akkor kezdjük el kézzel összegyúrni, amikor a tojások felvették a liszt nagy részét. Rugalmas, homogén tésztát kell kapnunk, ami már egyáltalán nem ragad. Fóliába csomagoljuk, és fél órán át pihenni hagyjuk.
A töltelékhez egy serpenyőben kis olajat hevítünk, rányomjuk a fokhagymát, és amikor illatozni kezd, ráborítjuk a frissen mosott spenótleveleket. Ha ezek szépen megfonnyadtak, hozzákeverhetjük a zsendicét, és éppen hogy összemelegítjük vele. Sózzuk, borsozzuk.
A fél liter tejszínt tűzálló edénybe öntjük, beleszórjuk a dióbelet, és hevíteni kezdjük. Ha felforrt, néhány percig gyöngyöztetjük, aztán letakarjuk, és elzárjuk alatta a tüzet.
Amíg magába szívja a dió aromáit, kinyújtjuk a tésztát. Ügyeljünk arra, hogy alaposan belisztezett deszkán hosszában és keresztben is nyújtsunk, mert így lesz szép, rugalmas a szerkezete! Körülbelül három milliméter vékonynak kell lennie egységesen, mindenhol.
Egy csészében villával kissé felverünk egy tojást. A ravioliformázóra fektetjük az első csíkot, aminek a széleit megkenjük tojással, majd megtöltjük a spenótos keverékkel. Erre fektetjük a felső lapot, óvatosan összetapasztjuk az alsóval a tojással bekent vonalak mentén, majd a sodrófa segítségével kiszaggatjuk a kis táskákat.
Ha nincs formánk, egyszerűen fektessük le az egyik tésztalapot, amit megkenünk tojással, kis kupacokban halmozzuk rá a tölteléket egyenletes távolságban egymástól, majd borítsuk rá a másik lapot, és pizzavágóval vagy cakkos tésztavágóval szeleteljük fel kis négyzetekre. A tojás gondoskodik arról, hogy a két tésztaréteg megfelelően tapadjon.
Amíg fő a tészta (kb. 2-3 perc), belekeverjük a tejszínbe a tojások sárgáját és a parmezánt, fűszerezzük, és éppen csak összehevítjük, vigyázva, nehogy a sárgája kicsapódjon. Ezzel nyakon öntjük a leszűrt raviolit, és friss dióval, parmezánnal megszórva tálaljuk.

*

Az őszibarack most már jó néhány hete kelleti magát a fákon és a piaci standokon. Az ember néha azt se tudja, melyik fajtát válassza, egyik finomabb, mint a másik.
Ha alkalmam van rá, ilyenkor igyekszem friss gyümölcsből elkészíteni a desszertet is. Az őszibarack nemcsak izgalmas aromáival, de látványos rajzolatával, színeivel is sokat ad hozzá egy-egy fogáshoz.

 

Pirított őszibarack fehér csokis angolkrémen

4 nagy őszibarack

1 evőkanál vaníliás cukor vagy méz

Fehér csokoládés angolkrém:

3 tojás sárgája

1 dl tej

1 dl tejszín

9,5 dkg jó minőségű fehér csokoládé

fél rúd vanília

Ropogós mandulatallérok:

2 dkg mandula

5 dkg cukor

2 dkg vaj

2 dkg liszt

20 ml narancslé

A mandulás tallérokhoz finomra daráljuk a magvakat, és minden hozzávalót elkeverünk, majd 2 milliméter vastagon sütőpapírral bélelt tepsire kenjük, és betoljuk a 160 fokra felmelegített sütőbe, ahol aranybarnára sütjük. Még melegen formára szaggatjuk vagy vágjuk.
Az angolkrémhez kissé felverjük a tojások sárgáját, amibe belekapartuk a fél rúd vanília magjait. Hevíteni kezdjük a tűzálló edénybe öntött tejet és tejszínt, amiből, ha már forrósodik, egy evőkanálnyit a tojások közé öntünk, majd az egészet összevegyítjük. Óvatosan besűrítjük, ügyelve, hogy ne melegítsük túl a krémet, mert akkor a tojás kicsapódik. Az egészet a fehér csokoládéra öntjük, és egyneművé keverjük. Poharakba tesszük, és alaposan lehűtjük.
Az édesség akkor üt igazán, ha a jéghideg krémre forrón tesszük rá az előzőleg egy evőkanálnyi vaníliáscukron vagy mézen karamellizált, hámozott barackszeleteket.

*

Csak emlékeztetőül írom le ennek az üdítőnek a receptjét, mert gondolom, már mindenki találkozott vele. Jó, ha tudjuk: nincs jobb szomjoltó a meleg napokon, ráadásul, gyömbértartalmának hála, méregtelenítő hatása is van, a zöld tea pedig köztudottan hatékonyan olvasztja le rólunk a zsírpárnákat.

Uborkás zöld tea gyömbérrel

2,5 l víz

1 kígyóuborka

1 citrom

zöld tea

3 cm friss gyömbér

Elkészítjük a zöld teát, és ha lehűlt, egy nagy, zárható üvegbe vagy kancsóba öntjük. Krumplihámozóval hosszában felszeleteljük a kígyóuborkát, hajszálvékonyra vágjuk a citromot, és a lereszelt gyömbérrel együtt elkeverjük a teában. Egy éjszakán át állni hagyjuk, másnap jól lehűtve fogyasztjuk.

*

Nálunk a nyár egyik fénypontja, amikor beérik az első adag füge. Bár a gyümölcsre nem mindenki veti rá magát habozás nélkül, a belőle készült lekvárért minden családtag rajong. Nagy gonddal kell elrejteni belőle néhány üveggel, hogy télire is maradjon…

Fügelekvár

1 kg friss füge

20-25 dkg cukor

fél rúd vanília

pár csepp citrom

A fügét alaposan megmossuk, és négybe vágva lecukrozzuk egy éjszakára. Attól függően, mennyire édes a gyümölcs, tehetünk hozzá kicsit több vagy kevesebb cukrot. Érdemes már ekkor hozzákeverni a vanília magjait és magát a rudat is.
Másnap sűrű lekvárt főzünk belőle, amit pár csepp citrommal teszünk pikánsabbá. Amikor sűrű, melaszos állagot ér el, üvegekbe töltjük, és fejjel lefelé száraz dunsztba tesszük, így hagyjuk kihűlni egy-két nap alatt. Magas cukortartalmának köszönhetően kitűnően eláll tartósítószer nélkül, még felbontás után is, a hűtőben.

 

Az oldalt összeállította és írta:

Juhász Zsófia