Díjat nyert a hegyvidéki véres hurka

A környező települések német nemzetiségű közösségeinek részvételével disznótoros fesztivált rendeztek Budakeszin. A „Sautanz – Sváb Disznótor” elnevezésű programon versenyt hirdettek: a tíz induló csapatnak a sváb hagyományok szerint kellett levágni és feldolgozni a sertéseket. A zsűri az elkészült finomságok, a hurkák, kolbászok íze és minősége mellett a hús elkészítését, a sütés-főzés módját, valamint a tálalást is figyelembe vette a végső sorrend kialakításakor.
Kulturális rendezvényről lévén szó, az autentikus sváb zene és tánc sem hiányozhatott. Az óriássátorban egymást érték a színpadi produkciók, mások mellett a XII. kerületi Tamási Áron iskola nemzetiségi tánckara is műsort adott, nagy sikerrel.
„Egy évvel ezelőtt vendégek voltunk, ezúttal viszont hivatalosan is elfogadtuk a meghívást – mesélte a hegyvidéki (egyedüli budapesti) csapatot képviselő Meskó Gyula. – Így lehetőséget kaptunk arra, hogy kis ízelítőt adjunk a svábhegyi német gasztronómiai hagyományokból. Sikerült kiváló gárdát összehozni, a Hegyvidéki Önkormányzat, a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület és a kerületi német nemzetiségi önkormányzat együttműködésének köszönhetően igazi szakemberek segédkeztek az ételek elkészítésében. Több tradicionális svábhegyi receptet is bemutattunk.”
A Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület egyik alapítója, a kerületi német nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese külön kiemelte, hogy bajor kolbászuk Molnár József svábhegyi hentes útmutatása alapján készült. Büszkén sorolta a további különlegességeket is: a sváb fánkot, a hájas tésztát, a krémest, a tepertős-káposztás pogácsát, a velős tojást, valamint a levesbe való zsemlegombócot, amit rendhagyó módon, kisütve tesznek a tányérba.A véres hurka töltésében és a töpörtyű kisütésében részt vett Kovács Lajos is. A társadalmi megbízatású alpolgármester elárulta, hogy az első hívó szóra igent mondott, mert minden olyan kezdeményezést támogat, ami összehozza a helyi közösségeket, és hozzájárul a kerület jó hírnevének öregbítéséhez.
Hasonlóképpen fogalmazott Fonti Krisztina alpolgármester is, aki úgy véli, nagyon fontos a hagyományok megőrzése: „A Sautanz fesztivál lehetőséget ad arra, hogy a fővárosi és a Budapest környékén élő svábok még jobban megismerjék egymást, egyúttal autentikus módon megmutathassák kulturális és főképpen gasztronómiai gyökereiket az érdeklődőknek.”
A svábhegyi németek méltóképpen képviselték a XII. kerületet, hiszen a zsűri véleménye szerint az övék lett a legízletesebb véres hurka. Az elismerés mellé egy hurkatöltő is járt, amit az ígéretek szerint jövőre majd használ is a győztes csapat.

-os

Bluada Wuast (Blutwurst) és Leiva Wuast (Leberwurst), azaz véres és májas hurka

A véres hurkához reggel vagy előző nap már apró kockákra vágták a zsemlét (akkorára, hogy el ne akadjon a töltőben) és a vöröshagymát. A zsemlekockákat zsíron barnára pirították. Leszűrték, s ehhez került a vér, a dinsztelt hagyma, a darált vagy apróra vágott belsőségek, fűszerként pedig só, bors, szegfűszeg, majoránna és fokhagyma. Kis zsírt is tettek bele, hogy fényesebb legyen. Összekeverve lazán bélbe töltötték, és hurkapálcával megtűzték. Abálás után, ha kihűlt, szép márványos lett, szeletelhető.
A májas hurkához negyedekre vágták a zsemlét, beáztatták abalébe, a puhára főtt húsokkal, szalonnával és belsőségekkel együtt átnyomták a darálón, majd sóval, borssal, majoránnával és pirospaprikával fűszerezték. Ezután ezeket is a két végükön hurkapálcával megtűzve, középen megtekerve készítették el.

Schwabenknödl, azaz sváb zsemlegombóc

Hozzávalók: zsemle, tojás, tej, őrölt bors, őrölt szerecsendió, őrölt gyömbér, sok vágott petrezselyemzöld, só.
Tetszés szerinti számú zsemlét tejbe áztatunk, amennyit felszív. Ahány zsemle, annyi tojást ütünk bele. Sóval, borssal, szerecsendióval, gyömbérrel, apróra vágott petrezselyemmel jól eldolgozzuk formázható masszává. A kézzel formált vagy kiskanállal szaggatott gombócokat forró olajban ropogósra sütjük. Nemcsak betétként az orjalevesbe, hanem önmagában és köretnek is nagyon finom.