Utazás a szívünk körül – a városmajori szívklinika igazgatójával

Sok kritika éri manapság – és sajnos néha nem is minden alap nélkül – az egészségügyet, de ami működik, azt el kell ismerni. A szív- és érgyógyászat hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, ezért a klinika csak folyamatos fejlesztésekkel tarthatja meg európai dobogós helyét – mondja Merkely professzor.
És fejlesztésben nincs is hiány. Két-három éve kaptak egy 256 szeletes – vagyis nagyon nagy felbontású – szív CT-készüléket, s kollégái a legújabb szívultrahang-készülékkel dolgoznak. Szintén fontos lépés volt a nagyszámú szívtranszplantáció feltételeinek biztosítása. Bár ez 2012-ben valósult meg, ám máig meghatározó: egy új műszív- és szívtranszplantációs intenzív jött létre.Talán ennél is büszkébben ismerteti velünk a professzor az új műtők – ezekből is van három-négy – közül a hibrid műtőt. Ennek lényege, hogy valamennyi szívkatéteres eljárást el lehet végezni benne. Nemcsak a szívritmuszavar kezelésére, vagy bizonyos érkatasztrófák elhárítására alkalmas, hanem mindenre – akár arra is, hogy az adott eljárást bármikor kiterjesszék nagy szív- és érműtétté, tehát a szívsebész, az érsebész, a radiológus, a kardiológus és a katéteres kardiológus együtt dolgozzon. Találkozónk előtt Merkely Béla is itt műtött, s mint mondja, ez nem ritkaság, naponta szikét ragad, sőt a vasárnapi ügyeleteket is vállalta. A műtő felszereltsége Európában talán egyedülálló.
Ma a városmajori klinika földrészünk második-harmadik legnagyobb szívtranszplantációs központja. Vezetői azonban nem elégednek meg ezzel, a cél, hogy az elsők legyenek. Ezért a Hegyvidéki Önkormányzattal együttműködve azon dolgoznak, hogy egy szívtranszplantációs utókezelő – poszt-operatív – osztállyal is kiegészüljön az intézmény. De nem csak házon belül gondolkodnak, az önkormányzattal karöltve egy közeli, háromezer négyzetméteres ingatlanban szeretnék központosítani a nem invazív képalkotó központjukat. Ez, közvetlen összeköttetésben állva a klinikával, lehetővé tenné, hogy a nagyon közeli jövőben a szívkatéteres eljárások mellett stroke-katéteres eljárásokban is részt vehessenek, ami bár nagyon hasonló technikát igényel, eltérő a műtéti technikája. A professzor kollégái már tanulják ezt, és Budán egyedüliként láthatnának el ilyen betegeket.Sokak számára a hivatás az életük, ez főként igaz az egészségügyben dolgozókra – elég csak a munkaórákra gondolni. A klinika munkatársai életük nagyobb részét itt töltik, tiszteletbeli XII. kerületi polgárként tekintenek magukra, szívükön viselik a szívünk ügyét. A Tudományok Éjszakáján meghirdetett ingyenes kardiológiai szűrés – amire egy éjszaka alatt több mint hétezren jelentkeztek – hívta fel a figyelmüket arra, hogy az igény megvan a hegyvidékiek részéről. Miután csak több hónap alatt sikerült kivizsgálni az akkori jelentkezőket, OEP-támogatás híján a szűrést végző szakemberek önként vállalták a havi egyszeri programot a továbbiakban is.
A portástól az orvosig mindenki fontosnak tartja a klinikán, hogy nyugodt, megértő légkör vegye körül a pácienseket, akik olyan élethelyzetben kerülnek ide, amilyenben még nem voltak. Az orvosoktól az emberi hozzáálláson túl a legmagasabb szakmai színvonalú ellátást kapják meg, és mindez a betegek figyelmét sem kerüli el. A városmajori szívklinika kétszer is elnyerte „Az év kórháza” címet, amit a civilek szavazatai alapján osztanak ki.
A mai globális világban, főként egy Európában ilyen előkelő helyen rangsorolt klinikán, természetes, hogy nem csak hazai betegeket látnak el. De talán a nyugat- és kelet-európai pácienseknél is színesebb képet mutatnak a világ minden tájáról ide érkező, speciális műtéti eljárásokat tanuló nemzetközi csoportok. Naponta egy-két ilyen csoport megfordul az intézményben, ami már megszokott, mivel a klinika egyben oktatóközpont is.
Dr. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem Kardiológia Tanszékének vezetőjeként is dolgozik. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a lelkesedés, ahogyan az egyetemmel közösen tervezett jövőbeni fejlesztésekről beszél. Amennyiben a Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbje a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája bevonásával sürgősségi centrummá alakulna, létrejöhetne egy budai campus. Ezzel csökkenteni lehetne a Pest és Buda közötti egyenlőtlenséget (csak egy példa: amíg Pesten ezer körüli, addig Budán hetven gyerekágy van), és a klinikai kapacitás is nőhetne, amivel meg lehetne duplázni az itt tanuló 3800 külföldi diák számát. Ez bevételt hozna a Semmelweis Egyetemnek, valamint a magyar nemzetgazdaságnak és a lakosságnak is a fogyasztás, a lakáspiac stb. révén.A kutatást, a gyógyítást és az oktatást nem lehet teljes mértékben különválasztani, a kutatási kapacitás nagyobbik fele ugyanis klinikumból születik. Ha a klinikumot fejlesztik, akkor ez az egyetemi rangsorolásban is megjelenik, ami azért fontos, mert ma az orvosi egyetemeket ennek alapján mérik. A Semmelweis Egyetem a századik és a százötvenedik hely között található világviszonylatban, míg a környező egyetemek, Krakkóé és Prágáé a százötvenedik és a kétszázadik között. A fejlesztésekkel az első száz közé kerülhetne a Semmelweis.
Beszélgetésünk itt ér véget, de az egyetemi előadására siető professzor még mosolyogva hozzáteszi: a betegek látják, hogy az ellátónak van-e hite. Ő pedig biztos benne, hogy a városmajori klinikának és az egyetemnek van hite, víziója.