Városvédőkkel tekintették át a hegyvidéki fejlesztéseket

„Az elmúlt évben megújítottuk a hegygerincen vezető népszerű sétaútvonalat, új padokat, táblákat, szemeteseket helyeztünk ki, pihenőhelyeket hoztunk létre, valamint újjáépítettük az Anna-réti játszóteret” – adott rövid összegzést Pokorni Zoltán a Normafa-rehabilitációhoz kapcsolódó, már elvégzett feladatokról a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportjának legutóbbi összejövetelén. A polgármester elmondta, hogy az idén lezajlik a Jánoshegyi út átépítése, aminek része lesz egy mozgásérzékelő világítással ellátott futópálya kialakítása is. Az árusítópavilonok, esőbeállók tervezésére az elmúlt hetekben építészeti ötletpályázatot írt ki az önkormányzat, erre közel kétszázan regisztráltak, és több mint harminc pályaművet adtak be.A zugligeti, egykori lóvasút-végállomás műemlék épületének rekonstrukciós tervei már elkészültek, az önkormányzat ott szeretné elhelyezni a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményt. A helyreállítás tetemes, több mint 600 milliós költségét azonban csak támogatásból lehet fedezni, ezért keresi a pályázati forrásokat. Az egykoron a lóvasút-végállomás mellett elhaladó 58-as villamos visszaépítésére jelenleg nincs sok esély, ezt ugyanis a főváros nem támogatja.
A kerület által átvett Béla király úti, hajdani Fácán nagyvendéglő épületében természetvédelmi oktatóközpont jöhetne létre, ahová az ország minden részéből érkezhetnének diákok. Az intézmény működtetésének finanszírozásáról még meg kell állapodni a köznevelésért felelős államtitkársággal. Az épület mögött található, régi, Hild József tervezte üdülőszálló – aminek romos falait gyakorlatilag már csak az abból kinövő fák tartják össze – jövőbeni funkcióját egyelőre keresi az önkormányzat, tanácsadó cégek bevonásával vár befektetői javaslatokat.
Pokorni Zoltán kiemelte, hogy az üresen pusztuló zugligeti Istenszeme fogadót is szeretnék megmenteni, ezt az ingatlant azonban eddig hiába kérte a kerület a fővárostól. Ugyanez a cél a Hegyvidék egyik legrégebbi majorsági épületével is a Zerkovitz-majorban. Ezen a területen az önkormányzat csak kisebbségi tulajdonos, és még nem sikerült megegyezni a többségben lévő magántulajdonosokkal.
Reménytelibb a magánkézben lévő néhai Disznófő vendéglő sorsa, amelyet értékesítene tulajdonosa. Amennyiben a kerület megszerezné az ingatlant, a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen, pályázati támogatással, turistaszállást alakítanának ki.
A fogaskerekű vasút fejlesztésének fővárosi projektje kapcsán a polgármester elmondta, hogy a mai, leromlott állapotú vonalat már nem lehet sokáig fenntartani felújítás nélkül. A jelenlegi pálya megújítására és a szerelvények cseréjére azonban csak akkor van esély támogatást szerezni, ha javulna a fogas kihasználtsága. Ezért van szükség a kétirányú meghosszabbítására: a cél az, hogy a vasút érje el Buda legforgalmasabb közlekedési csomópontját, a Széll Kálmán teret, a hegyen pedig jusson el a város leglátogatottabb kirándulóhelyéhez, a Normafához. A beruházás részeként a Városmajorban megújulna a járműtelep, újjáépítenék a régi indóházat, míg a Svábhegyen a megüresedett állomásépület új funkciót kapna.
„A Testnevelési Egyetem által bemutatott első tervek kiverték a biztosítékot” – fogalmazott Pokorni Zoltán a Csörsz utcai sporttelep beépítésére vonatkozó, lakossági tiltakozást is kiváltó kezdeti elképzelések kapcsán. Hozzátette, hogy a sporttelep beépítésének terveit a Csörsz utcában élők igényei alapján, az önkormányzat javaslatára, az egyetem újragondolta: a Csörsz parkból nem vesznek el területet, a tervezett multifunkcionális sportcsarnokot pedig a telek Hegyalja út felőli oldalára, nagyrészt a földbe süllyesztve helyeznék el. Ezzel együtt viszont – hogy minden szükséges funkciónak helyet tudjanak biztosítani – az egyetemi kampusz mai területén, az Alkotás utca felőli oldalon zártsorú beépítést terveznek. Az egyetem birtokába kerülő Sportkórház ingatlanán a tervezők megőriznék a Hauszmann Alajos nevéhez fűződő műemlék épületeket, és fejlesztenék a zöld felületeket.
A kormány márciusban döntött a Déli pályaudvar üzemi területeinek felszámolásáról, ahová a Testnevelési Egyetem bevonásával sport- és szabadidős célú fejlesztést irányzott elő, ezzel együtt pedig a pályaudvari funkciókat is felülvizsgáltatja. A polgármester megjegyezte, hogy a Déli pályaudvar sorsa egyelőre nem dőlt el, erről a kormányon belül is zajlik még a vita. Véleménye szerint Buda központjában értéknek tekinthető a vasút, hiszen a hegyvidékieknek is kényelmesebb a Délinél felszállni a vonatra, mint Kelenföldön (ellenkező esetben már nagy eséllyel az autós közlekedést választják az emberek, ha például a Balaton felé indulnak). A teherpályaudvari funkciók jelenlétére ugyanakkor valóban nincs szükség, mert már nem működnek azok az üzemek, amiket régen kiszolgált a vasút.
A városvédők összejövetelének utolsó témája a Böszörményi út átépítése volt. Pokorni Zoltán elmondta, hogy a főváros által terveztetett beruházás kiemelt része a forgalomcsillapítás, a parkolási lehetőség biztosítása mellett csökkenteni kellene az egyre növekvő átmenő forgalmat.
Szintén fontos szempont, hogy a sétálók, gyalogosok számára komfortos, akadálymentes környezetet teremtsenek. Az érintett társasházak jelentős részével már sikerült megegyezni, így ezek homlokzatai előtt a jelenlegi szétszabdalt, szűk gyalogos- és zöld felületek helyett széles sétány kialakítása válik lehetővé, a zöld felület pedig a fasorral integráltan kap majd helyet a megújuló Böszörményi úton.

sz.