Nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül

A MOM Kulturális Központban megtartott program részeként díjakat adtak át kiemelkedő közösségépítő munkát végző embereknek, kiválóan tanuló és sportoló diákoknak, eredményes edzőknek, valamint azoknak a gyerekeknek, akik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc témájában meghirdetett kerületi pályázaton a legjobban szerepeltek.
„Nem fontolgattak semmit, hanem nekivágtak, és megcsinálták március 15-ét egy verssel és egy pár csörömpölő jurátuskarddal. S mi most is ebből élünk” – idézte Mikszáth Kálmán márciusi ifjakról írott sorait Gulyás Gergely a hegyvidéki megemlékezésen. A Magyar Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a bátorság, a hazaszeretet, a jó cél és a nemes szándék megsokszorozza az erőt: a márciusi ifjak „egy verssel és egy pár csörömpölő jurátuskarddal” írtak történelmet, ami úgy illeszkedett az Európa több országában forradalmakat eredményező szabadságvágy megnyilvánulásainak sorába, hogy a legáldozatkészebb, a legbátrabb és a legtovább kitartó volt azok közül.Gulyás Gergely szerint 1848 legfőbb üzenete, hogy „nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai”. Meggyőződése, hogy az igazság követelése a szabadság iránti vágyat is magában foglalja, ez azonban „egyirányú út, mert a szabadság nem feltétlenül hozza el az igazságot, de az igazság rabságban nem juthat érvényre”.
Az Országgyűlés alelnöke szólt arról is, hogy ma hazánk szabad és független államként az európai közösség tagja, és az európai nemzetek közötti együttműködés szükségessége akkor sem vitatható, ha az együttműködés mai intézményrendszere és működése gyakran jogos felháborodásra ad okot. E felháborodást azonban, mint fogalmazott, „nem az együttműködés tényével, hanem a valóban létező hibákkal kell szembefordítani”.
„A forradalom legfőbb céljának, a szabadságnak természetes és hasznos része a politikai vita” – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki úgy véli: ha van bennünk elegendő belátás, akkor a vitákban felsorakoztatott érvek méltányos értékelése jobb megoldásokra ösztönöz. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közéleti vita alapja és kiindulópontja nem lehet más, mint hogy mi Magyarország érdeke, mi a nemzeti érdek.
„A nemzet azokat őrzi meg még évszázadok után is emlékezetében, akik akár saját személyes vagy közösségi érdekeikkel szemben is a döntő pillanatokban a nemzet egészének szolgálatába álltak, akkor is, ha ezért az adott korban nem köszönet járt, hanem hátratétel, sokszor szenvedés jutott osztályrészül – zárta gondolatait az Országgyűlés alelnöke. – Rájuk emlékezve magunkat is emlékeztetnünk kell, hogy a földi élet véges, és egy nemzet történetében nem az az örök, ami önös, hanem ami önzetlen.”
Az ünnepi beszédet követően Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester az önkormányzat képviselő-testülete által adományozott Hegyvidéki Közösségépítő Díjat adta át Kövesdiné Martin Nórának, a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület egyik alapítójának, a kerületi német nemzetiségi önkormányzat elnökének, valamint Woynárovich Andrásnak, a Természet- és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület alapítójának, elnökének.
A „XII. kerület Sportjáért” pályázat díjait tizenketten vehették át. A 18 év alattiak kategóriájában – akik korosztályos nemzetközi és országos bajnokságon 1–3. helyezést értek el, emellett az iskolában is kiválóan teljesítenek – emlékplakettet kapott Bácskai Sára Luca rövidpályás gyorskorcsolyázó, Gárdonyi Csilla Dóra tájfutó, Geiger Richárd szörföző, Juhász Ármin sakkozó, Kercsó Zsófi szinkronúszó, Oravecz Kinga floorballos, Széles Nóra akrobatikus rock and roll versenyző és Takács Liliána úszó. A 18 év felettiek kategóriájában Balogh Evelin atlétát és Bartha Boglárka kempóst, míg a Hegyvidék sportjáért kiemelkedően sokat dolgozó edzők, sportvezetők és testnevelők közül Czár Krisztiánt, a Németvölgyi Általános Iskola testnevelő tanárát, a Hegyvidéki Úszóiskola oktatóját, továbbá Márkus Emesét, a Megathlon Sportegyesület alelnökét, az egyesület úszóiskolájának vezetőjét jutalmazták.Jutalmakat adtak át azoknak a gyerekeknek is, akik kiválóan szerepeltek a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria által kiírt 1848-as pályázatokon. Az óvodások számára meghirdetett kokárdakészítő versenyen Deák-Molnár Dórát, Lendvai Bátort, Ujfalusi Rékát (I. helyezés – Süni Óvodák), Horváth Adélt (II. helyezés – KIMBI Óvoda), Markovits Annát (III. helyezés – Mackós Óvoda), valamint Szabó Zete Zalánt (különdíj – KIMBI Óvoda) díjazták. A diákok esszéíró pályázatán Mészáros Ákos Balázs (I. helyezés – Virányos Általános Iskola), Geiger Balázs (II. helyezés – Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium), továbbá László Gergő (III. helyezés – Zugligeti Általános Iskola) részesült elismerésben.
A szokásokhoz híven a hegyvidéki gyerekek voltak a főszereplői a március 15-i ünnepi műsornak: a zugligeti óvodások a Verbuválás, a Virányos iskola felső tagozatosai pedig az Örömünnep ez a nap című produkciójukat mutatták be. Az előadásokat követően a MOM Kulturális Központ előcsarnokában a Buda Folk Band muzsikált.A megemlékezés zárásaként a résztvevők átvonultak a Gesztenyés kertben található ’48-as emlékoszlophoz, ahol a pártok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházközségek, iskolák, művelődési intézmények, lokálpatrióta és hagyományőrző szervezetek, a rendőrség és a polgárőrség képviselői helyezték el az emlékezés virágait. A Hegyvidéki Önkormányzat nevében Pokorni Zoltán polgármester, valamint Fonti Krisztina és Kovács Lajos alpolgármesterek koszorúztak.

z.

Ének az esőben

A hideg, esős idő sem tántorította el Ráday Mihályt és barátait, hogy március 15-én – immár huszonhetedik alkalommal – ünnepséget rendezzenek Kovács J. honvéd sírjánál. Az idén is felléptek az alkalomhoz illő versekkel a Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió növendékei, a Kós Károly iskolából érkező gyerekekkel együtt pedig ’48-as huszárnótákat énekelt a közönség. Szinetár Dóra a Valahol Európában musical címadó dalát, férje, Makranczi Zalán Petőfi naplójának egy részletét adta elő a Pethényi úti vápában.Ünnepi gondolatait Pomogáts Béla osztotta meg a résztvevőkkel. Az irodalomtörténész szerint március 15-e népi ünnep, aminek van mondanivalója, tartalma – mindenekelőtt az, hogy az ország legyen szabad és független, valamint merjünk bátrak lenni. „Nem vonulhatunk félre a közélet rossz tapasztalatai elől, hanem a magunk módján, a magunk eszközeivel cselekednünk kell – hangsúlyozta. – Nekünk kell felelősséget vállalnunk azért, hogy az ország sorsa jobb legyen. Ehhez elszánt munkára, gondolkodásra, összefogásra, szolidaritásra van szükség.”