Könnyű dolguk van a digitális tolvajoknak

Szeptemberben indult el az önkormányzat szervezésében a Hegyvidéki ONvédelem Program, azzal a céllal, hogy a szülők és pedagógusok figyelmét ráirányítsa az interneten leselkedő veszélyekre, és megoldási javaslatokat kínáljon a gyerekek védelme érdekében. A kezdeményezéshez kapcsolódó Szülői Akadémia második alkalommal megrendezett kerekasztal-beszélgetésén az adatbiztonság témája került terítékre.
A „Digitális tolvajok” címmel megrendezett fórumon prof. dr. Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár az önkormányzat megbízásából készített kerületi felmérés eredményei kapcsán kiemelte, hogy az itt élő gyerekek többsége nyolcéves korában már rendszeresen internetezik. A nethasználók közül tízből kilenc tagja a Facebooknak, háromnegyedük naponta több órán át használja azt.
A gyerekek több mint egyharmadának teljesen nyilvános a Facebook-profilja, amelyen 90% megadja a vezetéknevét, 85% a fényképét, 68% az iskolája nevét, 57% pedig a valódi életkorát. A kerületi fiatalok közül 12% a telefonszámát, míg 3% a címét is közzéteszi, ám országos átlagban még aggasztóbb a helyzet, mert minden ötödik fiatalkorú felhasználó nyilvánossá teszi a címét vagy a telefonszámát, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
„Rendkívül okosak, nagyon jól használják az internetet, és mindenhez hozzáférnek” – jellemezte a mai tizenéveseket Németh Ágnes rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy elővigyázatlanok a fiatal nethasználók: bár többnyire tisztában vannak vele, hogy mások visszaélhetnek a nem védett, nyilvános profiljaikban közzétett személyes adataikkal, probléma esetén mégsem feltétlenül tudják, milyen megoldásra lenne szükség a nagyobb baj elkerülése érdekében.
Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek regisztrációja a közösségi oldalakon a legtöbb esetben vélhetően jogellenesen történik, mert ehhez a szülők rendszerint nem adják hozzájárulásukat. Az elnök megjegyezte, hogy 2018 májusától új európai adatvédelmi rendelet lép életbe, amely alapján jobban számon kérhető lesz az adatvédelmi szabályok betartása.
Nagyságrendekkel súlyosabb szankciókat lehet majd kivetni azokra a világcégekre, amelyek európai polgárok számára nyújtanak szolgáltatást: problémás működés esetén akár 20 millió euró (mintegy 6 milliárd forint) összegű büntetést is kiszabhatnak a nemzeti adatvédelmi hatóságok. A NAIH jelenleg maximum 20 millió forint bírságot róhat ki rájuk az adatvédelmi szabályok megsértése miatt.
Az ACG Reklámügynökség digitális divíziójának vezetője, Bujdosó Bianka úgy látja, hogy a nagy nemzetközi márkák képviselői általában az adatvédelmi szabályok betartására törekednek, inkább a kisebbek azok, amelyek nem ismerik az előírásokat, vagy nem is akarják figyelembe venni azokat. Az ügynökségi szakember tapasztalatai szerint a klasszikus reklámfelületek helyett ma már inkább az internetes közösségi oldalakon keresik a hirdetők a fiatalokat.
Mivel a tizenévesek azokat az oldalakat kedvelik, ahol kevés a szülő (az „idősödő” Facebookkal szemben egyre népszerűbb köreikben az Instagram, az Ask.fm és a Snapchat), ezért a hirdetők is utánuk mennek – ennek ékes bizonyítéka, hogy az egyik hazai gyorsétteremlánc nemrégiben a Snapchaten hirdette meg országos kampányát. Bujdosó Bianka arról is beszélt, hogy a fiatalok egyre kevésbé a klasszikus hírességeket, közismert embereket követik, inkább saját korosztályukból választanak véleményvezéreket, például népszerű vloggereket, azaz videoblogkészítőket, akiket természetesen a hirdetők is igyekeznek megnyerni maguknak.
A kerekasztal-beszélgetésen Erdei Zsolt többszörös világbajnok ökölvívó – beszélgetőtársait és a közönséget egyaránt meglepve – elárulta: otthon a gyermekei nem tévéznek, nem interneteznek, sem a két és fél éves kislánya, sem pedig a tízéves fia, akinek – ellentétben osztálytársaival – nincs okostelefonja. A fiának időnként odaadja a saját táblagépét, hogy előre letöltött programokkal játszhasson, vagy zenés klipeket nézhessen, de alapvetően arra törekszik, hogy gyermekei ne képernyő előtt ülve töltsék az időt, hanem együtt játsszanak, mozogjanak.
Kósa Éva pszichológus úgy véli, a mai világban nem vezethet eredményre a digitális eszközök teljes tiltása, elzárása. Ehelyett értő médiahasználatra van szükség, abban kell segíteni a gyerekeket, hogy az előnyöket használják ki, a hátrányokat pedig el tudják kerülni. A professzor mélyen egyetértett abban, hogy szülőként példát kell mutatnunk, hiszen – mint fogalmazott – „ha a közös vacsora közben folyton felkapjuk a mobiltelefont, és nem egymásra, hanem a televízióra figyelünk, ne csodálkozzunk, ha a gyermekünk is ezt teszi majd”.

z.

A Szülői Akadémia-sorozat következő állomásaként informatikaórákat tartanak a Magyar Telekom munkatársai, akik gyakorlati tanácsokat adnak a szülőknek a biztonságos internethasználattal, szűrőprogramokkal, adatvédelmi beállításokkal kapcsolatban. Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött foglalkozásokra a www.hop12.hu/regisztraljon oldalon lehet jelentkezni.