Újra BonBon Matiné a MOMkultban

Minden évben megkérdezem, így most sem hagyhatom ki: hogy van a kedves Tuba Tóbiásunk?

– Köszönöm kérdését, Tuba Tóbiás nagyszerűen érzi magát! Köszönhető ez annak, hogy ahogy múlnak az évek, egyre több gyereknek lesz a kedvence. Születése óta – ami tizenhárom esztendővel ezelőtt volt – irigylésre méltó utat járt be. Sok tízezer apróságnak és felnőttnek panaszolhatta el gondját-baját, vagyis azt, hogy őt bizony háttérbe szorítja a többi hangszer. A történet persze ma is úgy végződik, ahogyan bő egy évtizeddel ezelőtt: némi háborgást követően megtalálja a helyét a többiek között, hasznos és nélkülözhetetlen tagjává válik a szimfonikus zenekarnak. Szeretnék dicsekedni is! Októberben útra kel, hogy a Csíki kamarazenekar kíséretével székelyföldi nagyvárosokban szerezzen híveket magának. Legközelebbi hazai fellépése Szegeden lesz, s nincs kétségem afelől, hogy ott is learatja a babérokat. Persze, nem maradnak szórakoztató esemény nélkül a hegyvidékiek sem, hiszen a MOM Kulturális Központban három bérlet is kínál BonBon Matinét. Pénteki napokon óvodásoknak, kisiskolásoknak, csoportos látogatás keretében, míg szombat délelőtt a családokat várjuk.

A gyerekek nemcsak szórakozhatnak a BonBon Matinénak köszönhetően, de zenei nevelésben is részesülnek. Miért fontos, hogy a muzsika erejével hassanak rájuk?

– Úgy gondolom, hogy a szórakoztatás és a nevelés nem áll messze egymástól. Milyen jó úgy élvezni a zenét, csodálni a hangszereket, hogy azokról még érdekességeket is hallhatunk, amik műveltségünk szempontjából fontosak lehetnek! Főleg ha az a cél, hogy kedvet kapjunk hegedülni, vagy klarinéton játszani. Csak azok tudják, hogy a zenélés milyen élményt nyújt, akik kipróbálták már. Más előnye is van a hangszeres játéknak. Fejleszti a kreativitást, komoly és értékes társasjátékká tud válni az együttmuzsikálás által – és végül, de egyáltalán nem utolsósorban, sikerélményt nyújt, ami nélkülözhetetlen az ember számára. Akinek vannak sikerei, sokkal könnyebben küzd meg a nehézségekkel, hiszen inspirálja az elérhető eredmény.

Generációk nőttek fel a BonBon Matinén. Ennyi év távlatából bizonyára sok kedves emléke van, ezek közül melyik az, amit soha nem felejt el?

– Nagyképűség nélkül mondhatom, nekem mindegyik előadás élmény, és remélem, hogy ezt át tudom adni a közönségnek is. Mindig történik érdekesség, figyelemfelkeltő momentum, mégis akkor tartom a BonBon Matinékat igazán sikeresnek, ha azok, akik többször is látogatják, jó érzéssel gondolnak vissza rájuk. A legnagyobb sikernek azt érzem, ha valaki sok év távlatából őriz róluk jó véleményt, és később is gondol arra, hogy az ő érdeklődését a klasszikus, vagy inkább mondjuk azt, a minőségi zene iránt ezek az előadások keltették fel. Nagy örömömre sokszor találkozom olyan fiatalokkal, akik számon tartják a BonBon Matiné intézményét, és bizony közülük sokan már a saját gyermekeikkel jönnek az előadásokra. Persze, igyekszem én is fiatalnak maradni, meghallgatom Tarr Ferenc tanácsait, aki társam a szervezésben és az ötletezésben, arról nem is beszélve, hogy „mellékállásban” két gyönyörű unokám apukája. Szóval, ketten próbáljuk kitalálni, mivel lehet eljutni a gyerekek szívéig és füléig. Az ő ötleteinek köszönhetően árnyjátékszínházunk is van, és a nagy klasszikusok melódiáit digitális rajzolással is igyekszünk „gyerekközelivé” tenni.

Novembertől különleges zenei kalandra hívják a Hegyvidék apraja-nagyját. Milyen élményben lehet része azoknak, akik jegyet váltanak a szombat délelőtti Családi BonBon Matinékra a MOM Kulturális Központba?

– Nagy öröm számunkra, hogy a MOM Kulturális Központ is helyszíne lehet az előadásainknak. A múlt évben már találkoztunk itt óvodás és kisiskolás csoportokkal, amelyek szervezett látogatás keretében érkeztek. Novemberben olyan szombat délelőtti sorozatot indítunk, amire a gyerekek szüleikkel, nagyszüleikkel jöhetnek. Erős műsorral várjuk őket, hiszen a Tuba Tóbiás szerzői párosa – Balogh Sándor és én – Lúdas Matyi örök értékű történetét viszi színpadra sok humorral. Az Amerikában zenei versenyt nyerő Melodika Csoport mellett egy olyan népmese is megjelenik dallamos formában, aminek zeneszerzője Meskó Ilona, szövegírója Tarr Ferenc – ez pedig a Fehérlófia. A sort Fabók Mancsi bábszínháza zárja: róla azt kell tudni, hogy minden olyan műsorversenyről, amin ezzel a produkcióval elindult, győztesként távozott. Nagyon remélem, hogy ez a bérletünk is népszerű lesz, erősödik a BonBon Matinék hírneve, és előadásaink éppoly mély nyomot hagynak a hallgatóságban, mint Tuba Tóbiás.

B. M.