Díszpolgári címet kapott dr. Báthory Katalin vegyészmérnök

„A világ nem csak filmsztárokból és olimpikonokból áll, sokféle kiválóság adja össze az életünk gazdagságát. Valóban nehéz lenne egy stadiont megtölteni a szabványosítás kérdéseiről szóló előadással, de nem is ez volt a célja dr. Báthory Katalin munkájának: az életünket meghatározó kérdésekben szolgált mindnyájunkat” – fogalmazott Pokorni Zoltán polgármester a MOM Kulturális Központban rendezett díszpolgáravató ünnepségen. Hozzátette: az önkormányzat elismerése – amit a képviselők pártállástól függetlenül egyöntetűen támogattak – nem a „Hegyvidék vegyészének, szabványügyi szakemberének” szól, hanem annak az embernek, aki a maga sorsával, történetével, néha nehéz és keserves éveivel, de végső soron büszkeségre és megelégedésre okot adó életével megbecsülést érdemel.„A szocializmus nem tűrte az innovációt, Báthory Katalin mégis elérte, hogy az alkotásaiból haszon származzon. Számtalan szabvány előkészítésében vett részt vezetőként vagy tagként, így járult hozzá ahhoz, hogy Magyarország ne szakadjon le annyira a Nyugattól, ne süllyedjünk el végképp” – emelte ki a díjazott érdemei kapcsán egykori kollégája, Zichy László. A fizikus-pszichológus szólt arról is, hogy Báthory Katalin a szakmai célok mellett a szülőföldjén élőkért, a kárpátaljaiakért is sokat tett – akkor is kiállt értük, amikor ez még veszélyes volt.
Meghatottan köszönte meg a kitüntetést Báthory Katalin, aki fontosnak tartotta elmondani, hogy sohasem egyedül, hanem közösségben, másokkal együtt dolgozott a közért. Legszebb ünnepeit az jelentette, „amikor felcsillant a remény, hogy hazánk elfoglalhatja megérdemelt helyét Európában”.
Dr. Báthory Katalin 1927-ben, a kárpátaljai Eszenyben született, a történelmi Báthory család somlyai ágának leszármazottjaként. 1945-ben a zöldhatáron menekült Magyarországra, így a beregszászi gimnáziumban megkezdett tanulmányait egy sátoraljaújhelyi érettségivel fejezte be. A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) szerzett vegyészmérnöki diplomát, később pedig gazdasági mérnöki oklevelet.
Szakmai tevékenységét a BME Általános és Analitikai Tanszékén kezdte, majd a Telefongyárba kerülve a vegyi labor vezetésével bízták meg. A Kohó és Gépipari Minisztériumban főmérnöki beosztásban a korróziós szabványosítási központ vezetője, majd a Magyar Szabványügyi Hivatal tanácsosa lett 1964-ben. Dolgozott a környezetvédelmi szakszolgálat vezetőjeként, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság környezetvédelmi munkájába is bekapcsolódott.
Szabványosítási szakterülete az export gyártmányok klimatizációja, a korrózióvédelmi szabványok kidolgozása, valamint a szabványosítás beindítása volt a kibontakozó hazai környezetvédelemben. Munkásságát 180 országos szabvány, közel két tucat fejlesztési tanulmány, 130 tudományos előadás, valamint a hazai és külföldi szaklapokban megjelenő számos cikke dokumentálja.
Szakmai tevékenysége mellett hasonló intenzitással vett részt a társadalmi életben. Tagja több tudományos társaságnak, alapításától részt vállal a Nemzeti Társaság és a Százak Tanácsa munkájában. Vezetője a Magyarok Világszövetsége nemzetépítési tagozatának, a Kárpátaljai Szövetségnek alapítója és hosszabb ideig főtitkára volt. Ma is teljes erővel támogatja a kisebbségi sorsban élő magyarok oktatási és kulturális életét.
Báthory Katalin a Hegyvidék Televízió által készített riportfilmben elmesélte, különösen büszke arra, hogy kiváló műegyetemi kollégáival közösen hozzájárulhatott a Sissi tiszteletére épített János-hegyi Erzsébet-kilátó megmentéséhez, amelyet korábban, statikai okokra hivatkozva, le akartak bontani. „Itt találtam meg a magyar hazát másodszor” – mondta a kerület díszpolgára a Hegyvidékről és a Mártonhegyről, ahol immáron ötven éve él.

sz.