Egykor mozi, ma szabadtéri színpad

A városmajori parkban már az 1780-as években rendeztek mulatságokat, II. József rendeletére ekkor vált a terület a főváros első közparkjává. A 19. században megjelentek az első mutatványos bódék, fénykorát élte a vurstli.
A park mai karakterének kialakítása az 1920-as években kezdődött, megépült az első játszótér is. A rendezés részeként nyitotta meg kapuit a szabadtéri mozi 1922-ben, amely a Park mozi nevet viselte, és a Városmajori Szabadtéri Színpad elődjének tekinthető. A Révész Artúr tervei szerint készült filmszínházat bástyaszerű cementfalak vették körül, a nézőtéren páholysorokat és kerti székeket helyeztek el.
A megnyitóról így emlékezett meg a Színházi Élet című lap aktuális száma: „Elöl tetszetős modern stílben épült homlokzat ékíti a Park mozi bejáratát, hol már a megnyitás délutánján is hosszú rajokban állottak sort a jegyre várók tömegei, akik közül nem is egy szorult ki a nívós színházavató premierről.” Egészen a második világháborúig vetítettek itt filmeket, majd a kommunista hatalomátvételt követően államosították a helyet, és a XII. kerületi Tanács kezelésébe került.
1950-től különböző tematikájú műsoros esteket rendeztek a Városmajorban. A színpad munkáját kezdetben a kerületi tanács népművelési osztálya irányította, az nevezte ki a színpad vezetőjét, akit a Népművelési Állandó Bizottság és a Társadalmi Vezetőség segített.
Elsősorban gyermekprogramokat és ismeretterjesztő előadásokat, de színházi és balettesteket, vidám politikai kabarékat is láthatott a közönség. Az 1960-as évektől vidéki színházak bemutatóival bővült a kínálat. Ekkorra már lecserélték a megörökölt kerti székeket, és a parkokból jól ismert, sokkal hosszabb padokon ülhettek a nézők.
A rekonstrukciónak köszönhetően 1965-ben új öltözők épültek, valamint elkészült az igazgatóság épülete is. Egy évvel később a Fővárosi Tanács megalapította a Fővárosi Szabadtéri Színpadok Igazgatóságát (1990-től Szabad Tér Színház), amely három helyszín működését irányította: a Margitszigeti Szabadtéri Színpadét, a Városmajori Szabadtéri Színpadét és a Budai Parkszínpadét. Kialakult a három színpad önálló arculata – a Városmajorban elsősorban könnyed bohózatokat, zenés vígjátékokat mutattak be.
A hely 1987 és 1991 között kertmoziként működött, majd hosszú ideig zárva tartott. Immár húsz esztendeje, 1997 óta továbbra is szórakoztató előadásokat láthat a nagyérdemű, operettek, vígjátékok, bohózatok váltják egymást. Az első operabemutatóra 2013-ig kellett várni, ekkor Mozart Figaro házassága című vígoperáját vitték színre Hábetler András rendezésében.

Balázs Attila